Az olcsó víz magas ára címmel közölt jelentést a Természetvédelmi Világalap (WWF) az élelmezési világnap alkalmából. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz áll a növekvő globális válság középpontjában, amely nemcsak az élelmezésbiztonságot fenyegeti, hanem az emberek és a bolygó egészségét is.
A háztartások vízhasználata, a mezőgazdasági öntözés és az ipari vízfogyasztás évente legalább 7,5 ezer milliárd dollárt tesz ki. A víztisztítás, a talaj egészségének javítása, a szén-dioxid tárolása és a közösségek védelme a szélsőséges árvizektől és aszályoktól viszont ennek hétszeresére, évente mintegy 50 ezer milliárd dollárra rúg.
A világ édesvízi ökoszisztémáival kapcsolatos problémák ugyanakkor növekvő veszélyt jelentenek.
Egyre több embernek kell szembenéznie a vízhiánnyal és az élelemhez jutás bizonytalanságával, mivel sok folyó és tó száradt ki, nőtt a vízszennyezettség, és csökkent az élelmiszerforrások mennyisége - áll a jelentésben.
A jelentés rámutat, hogy a Duna medencéjében a Duna és mellékfolyói mentén az árvízkockázat csökkentését, a talajvíz pótlását és a vízszűrést elősegítő árterek 80 százaléka eltűnt.A Du na-medence folyóinak mindössze 16 százaléka őrizte meg természetes vagy természetközeli állapotát, és további 20 százalékának esetében csökkent csak enyhén a természetközeli állapot. A jelentés szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik.
A WWF közép- és kelet-európai részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy támogatni kell a természetbarát élelmiszertermelést, meg kell őrizni a szabadon áramló folyókat, fenntartható módon kell felhasználni a földterületeket, és csökkenteni kell az édesvízkészleteket terhelő élelmiszerek fogyasztása iránti keresletet.
- hívta fel a figyelmet Irene Lucius, aki szerint az élelmiszeripar is tehet a pozitív változásért a fenntartható gyakorlatok felkarolásával.
A jelentés hét területen fogalmazott meg elérendő célokat:
- az éghajlattal kapcsolatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szorgalmazta minden területen az iparosodás előttihez képest legfeljebb 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés megtartásához,
- az élelmiszerpazarlást 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni,
- a csomagolásban 100 százalékban csak újrafelhasznált anyagokat kell alkalmazni,
- a mezőgazdasági termelésből teljesen ki kell szorítani az erdőirtást és földterület-átalakítást,
- meg kell őriznii a természetes vizeket, és meg kell teremteni a biológiai sokféleséget támogató versenyképes és fenntartható mezőgazdaságot,
- az évtized végére a tengerekből származó élelmiszereknek mind fenntartható forrásból kell származniuk,
- növelni kell a növényi alapú élelmiszerek arányát az átlagos táplálkozásban.
Ezek nem üres lózungok. Mindannyiunknak tennünk kell annak érdekében, hogy ezek a célok megvalósulhassanak. Különben egy kifosztott, élhetetlen világot hagyunk örökül unokáinknak.