Az olcsó víz magas ára címmel közölt jelentést a Természetvédelmi Világalap (WWF) az élelmezési világnap alkalmából. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz áll a növekvő globális válság középpontjában, amely nemcsak az élelmezésbiztonságot fenyegeti, hanem az emberek és a bolygó egészségét is.

A jelentés kiemelte, hogy a víz és az édesvízi ökoszisztémák, a vizes élőhelyek éves gazdasági értéke a becslések szerint 58 ezer milliárd dollár, ami a globális GDP 60 százalékával egyenlő.

A háztartások vízhasználata, a mezőgazdasági öntözés és az ipari vízfogyasztás évente legalább 7,5 ezer milliárd dollárt tesz ki. A víztisztítás, a talaj egészségének javítása, a szén-dioxid tárolása és a közösségek védelme a szélsőséges árvizektől és aszályoktól viszont ennek hétszeresére, évente mintegy 50 ezer milliárd dollárra rúg.

A világ édesvízi ökoszisztémáival kapcsolatos problémák ugyanakkor növekvő veszélyt jelentenek. 

A világ 1970 óta elvesztette a vizes élőhelyeinek egyharmadát, miközben a vadon élő édesvízi állatok populációja átlagosan 83 százalékkal csökkent.

Egyre több embernek kell szembenéznie a vízhiánnyal és az élelemhez jutás bizonytalanságával, mivel sok folyó és tó száradt ki, nőtt a vízszennyezettség, és csökkent az élelmiszerforrások mennyisége - áll a jelentésben.

A jelentés rámutat, hogy a Duna medencéjében a Duna és mellékfolyói mentén az árvízkockázat csökkentését, a talajvíz pótlását és a vízszűrést elősegítő árterek 80 százaléka eltűnt.A Du na-medence folyóinak mindössze 16 százaléka őrizte meg természetes vagy természetközeli állapotát, és további 20 százalékának esetében csökkent csak enyhén a természetközeli állapot. A jelentés szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik.

A Világbank adatai szerint a mezőgazdaság a felelős az emberiség által használt édesvíz több mint 70 százalékáért.

A WWF közép- és kelet-európai részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy támogatni kell a természetbarát élelmiszertermelést, meg kell őrizni a szabadon áramló folyókat, fenntartható módon kell felhasználni a földterületeket, és csökkenteni kell az édesvízkészleteket terhelő élelmiszerek fogyasztása iránti keresletet.

Jelenlegi élelmiszertermelési gyakorlatunk nemcsak az édesvízi ökoszisztémákat sújtja, hanem a biodiverzitás csökkenéséért és a klímaváltozásért is felelős

- hívta fel a figyelmet Irene Lucius, aki szerint az élelmiszeripar is tehet a pozitív változásért a fenntartható gyakorlatok felkarolásával.

A jelentés hét területen fogalmazott meg elérendő célokat:

  • az éghajlattal kapcsolatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szorgalmazta minden területen az iparosodás előttihez képest legfeljebb 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés megtartásához,
  • az élelmiszerpazarlást 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni,
  • a csomagolásban 100 százalékban csak újrafelhasznált anyagokat kell alkalmazni,
  • a mezőgazdasági termelésből teljesen ki kell szorítani az erdőirtást és földterület-átalakítást,
  • meg kell őriznii a természetes vizeket, és meg kell teremteni a biológiai sokféleséget támogató versenyképes és fenntartható mezőgazdaságot,
  • az évtized végére a tengerekből származó élelmiszereknek mind fenntartható forrásból kell származniuk,
  • növelni kell a növényi alapú élelmiszerek arányát az átlagos táplálkozásban.

Ezek nem üres lózungok. Mindannyiunknak tennünk kell annak érdekében, hogy ezek a célok megvalósulhassanak. Különben egy kifosztott, élhetetlen világot hagyunk örökül unokáinknak.