Ötmilliárd forint elköltése után is arzénnal szennyezett a makói régió ivóvize

Makó városában és környékén, több mint 32 ezer ember ivóvizében továbbra is túl magas az arzéntartalom, annak ellenére, hogy 2012 óta összesen ötmilliárd forintot fordítottak a probléma megoldására.

Klárafalva polgármestere, Boros Zsolt Mihály szerint a falu főterén álló konténer, amelyből arzénmentes ivóvizet lehet hazavinni, fölösleges és elcsúfítja a teret. A konténer szükségességét az indokolja, hogy a vezetékes víz arzéntartalma meghaladja az uniós és hazai előírásokat. A konténerben lévő szűrőrendszer biztosítja az egészségre nem ártalmas ivóvízellátást. A polgármester szerint a falubeliek csak kevesen használják ezt a lehetőséget. A konténer megléte ellenére a helyi vezetők ígéretei szerint a konténer elszállítását tervezik, és helyén kertet alakítanának ki. Klárafalva azon települések közé tartozik, ahol a makói ivóvízminőség-javító program nem hozta meg a várt eredményeket.

Makón, ahol a városi víztorony mellett szintén áll egy hasonló konténer, a helyzet nem jobb. Mucsi Tamás, makói önkormányzati képviselő szerint a konténerből nem sokan hordják haza a vizet, és ha többen tennék, akkor hosszú sorok alakulhatnának ki a csapoknál. A város 21 ezer lakójának ellátására a két vízcsap kevés lenne. A konténerek mellett tájékoztató táblák állnak, amelyek a sikertelenül megvalósult ivóvízminőség-javító projektet hirdetik, amelynek költségeinek nagy részét az Európai Unió fedezte. A makói önkormányzat oldalán ma is olvasható, hogy a program sikeresen lezárult, annak ellenére, hogy a vezetékes ivóvízben továbbra is több mint háromszorosa a megengedett arzénszint.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint az ivóvízben lévő szervetlen arzén rákkeltő hatású lehet hosszú távon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakértői szerint a szervetlen arzén többféle krónikus, nem daganatos betegséget is előidézhet.

A sikertelen makói programot újabb pályázat és beruházás követte, amelyet ismét a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyert meg. Mucsi Tamás szerint a második program sikertelensége miatt az Európai Uniónak vissza kell fizetni a támogatásokat, ami csődbe vihetné Makót, ha a város költségvetéséből kellene finanszírozni. Az arzénos ivóvizet jelenleg állami cég szolgáltatja, és az elmúlt évtizedben többször is változott a szolgáltató szervezeti háttere.

Az önkormányzati választások után a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány átvállalja a sikertelen projekt megtérítését, és eláll az EU-val korábban megkötött támogatási szerződésektől. Mucsi Tamás szerint az EU-nak visszajáró támogatással együtt összesen ötmilliárd forint az állami kiadás. A konténerek üzemeltetése is jelentős költséget jelent, például 2022-ben 18,5 millió forint támogatást kért Makó önkormányzata.

A Telex megkérdezte Makó polgármesterét, Farkas Éva Erzsébetet, hogy ki a felelős a sikertelen beruházásért, és mikor lesz valóban működőképes a program. A polgármester szerint a projekt lezárását a műszaki ellenőri feladatokat ellátó Mérnökszervezet jóváhagyása alapján végezték el, és a kormány döntött a projekt II. szakasz fedezetének biztosításáról. A beruházás befejezésének időpontja még nem határozható meg, és a költségek teljes egészében a hazai költségvetés terhére kerülnek elszámolásra.

Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője korábban úgy nyilatkozott, hogy a felelősök börtönt érdemelnének. A Telex megkereste Lázár Jánost, hogy érdeklődjön, indított-e eljárást az ügyben, és mikor lesz megfelelő minőségű az ivóvíz a választókörzetében. Ha a képviselő válaszol, a cikk frissítésre kerül.