A G20-ak megvizsgálják a milliárdosok megadóztatását, de sürgős lépéseket nem terveznek
A világ vezető kormányai megkezdték a milliárdosok megadóztatásának kérdésének vizsgálatát, de egyelőre nem jutottak konszenzusra a globális adó bevezetéséről, bár ígéretet tettek arra, hogy a kérdést napirenden tartják.
A Rio de Janeiróban megrendezett G20-országok pénzügyminiszteri találkozóján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a világ leggazdagabb embereit meg kell adóztatni, ami Brazília számára, mint a G20 soros elnökségét betöltő ország számára, kiemelt fontosságú. A miniszterek egy pénteki közleménytervezetben kezdeményezték a méltányos és progresszív adózásról szóló párbeszédet, beleértve a rendkívül nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek adóztatását is. A közlemény hangsúlyozza az adószuverenitás teljes tiszteletben tartását és az együttműködésre való törekvést a szupergazdagok hatékony adóztatása érdekében.
Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter az elképzelést „történelmi” megállapodásnak nevezte, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet társasági adóreformja inspirált. Gabriel Zucman, a G20 tanácsadója által megfogalmazott javaslat szerint a világ 3000 leggazdagabb milliárdosára kivetett minimum 2 százalékos adó évente körülbelül 250 milliárd dollárt jelentene. Azonban a javaslat ellentmondásos fogadtatásra talált, Christian Lindner német és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kifejezetten ellenezte a globális megállapodás gondolatát. Yellen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem látja szükségesnek, és nem is tartja kívánatosnak, hogy erről globális megállapodást próbáljunk kötni. Zucman elismerte, hogy korai lenne egy megegyezés, de üdvözölte a G20-országok közötti konszenzust a szupergazdagok adóztatásának szükségességéről.
Varga Mihály magyar pénzügyminiszter a G20-as pénzügyminiszterek és jegybankelnökök tanácskozásának második napján szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása érdekében a jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges. Varga szerint az Európai Uniónak is lépéseket kell tennie a vállalások előmozdítása érdekében, és emlékeztetett, hogy a 2015-ben elfogadott célok, mint például a tisztességes munka és gazdasági növekedés elősegítése, stagnálást vagy visszalépést mutatnak.
A magyar pénzügyminiszter kiemelte, hogy az államadósság, a tőkeáramlás és a nemzetközi fejlesztési bankok reformja segíthet a fejlesztések finanszírozásában, és az Európai Unió is támogatja ezeket az intézkedéseket. Varga Mihály szerint az alacsony jövedelmű országok megfelelő adósságkezelése elengedhetetlen a globális gazdaság megfelelő működéséhez, és az Európai Unió elkötelezett a G20 adósságkezelési keretrendszerének jobb és kiszámíthatóbb végrehajtása mellett. Magyarország államadósságának csökkenése pozitív példaként szolgálhat, és a G20-aknak, beleértve az Európai Uniót is, felelősségük van a szorult helyzetben lévő országok segítésében. Varga Mihály szerint a szegényebb országok felzárkózása hosszú távon az Európai Unió érdekeit is szolgálja.
