Uniós eljárás a magyar kormány túlköltekezése miatt
Hét uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indítottak eljárást a túlzottan magas államháztartási hiány miatt. Az Európai Unió Tanácsa pénteken hivatalosan is megindította az eljárást a veszélyeztetett költségvetésű tagállamok ellen, amelyeket az Európai Bizottság javaslatára kezdeményeztek.
Az eljárásokat a koronavírus-járvány miatt 2020-tól felfüggesztették, de a gazdasági szabályokat idén februárban finomították, és a miniszteri Tanács valamint az Európai Parlament áprilisban szavazta meg a módosított szabályokat. Magyarország esetében a túlzott hiány miatti eljárás nem jár azonnali büntetéssel, a tagállamoknak szeptemberben négyéves nemzeti tervet kell bemutatniuk a kiadási céljaikról, valamint a befektetésekről és reformokról.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország államháztartási hiánya a GDP 6,7 százaléka, az államadósság mértéke pedig elérte a bruttó hazai össztermék 73,5 százalékát. A magyar kormány idénre eredetileg 2,9 százalékos hiányt tervezett, de ez módosult 4,5 százalékra, és áprilisra majdnem el is érte ezt az értéket. A pénzügyminisztérium jövőre is három százalék feletti, 3,7 százalékos hiánnyal számol, csak 2026-ra tervezi a hiány 2,9 százalékra szorítását.
A túlzott hiány miatti eljárás Magyarország ellen hivatalosan is megkezdődött, és a hiánycsökkentés mértékéről késő ősszel várható pénzügyminiszteri tanácsi döntés, mely az Európai Bizottság 2023 novemberi ajánlásai alapján történhet. A magyar kormány célja, hogy a hiányt idén 4,5 százalékra szorítsa, azonban a bizottság ennél magasabbra, 5,4 százalékra számít.
A felsorolt hét tagország közül Magyarországon a 2. legnagyobb az államháztartási hiány, mely a Covid-19 járvány alatt emelkedett drasztikusan. Románia esetében folytatnák a 2020-ban felfüggesztett procedúrát. Az Európai Bizottság a gazdasági egyensúlytalanságokat is figyeli, és Magyarországnál – több másik tagállam mellett – továbbra is látnak egyensúlytalanságokat, de nem került a túlzó kategóriába.
Az Európai Unió Gazdasági és Monetáris Uniójához való csatlakozási feltételek – a maastrichti konvergenciakritériumok – kimondják, hogy a nemzeti költségvetési egyenlegek egyensúlyhiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és a teljes adósságot 60 százalék alatt kell tartani. Ehhez képest egyes tagállamok, köztük Magyarország is, jóval nagyobb költségvetés-deficitet produkáltak.
Az EU Stabilitási és Növekedési Paktumként ismert hiánykeretét 2020-ban elhalasztották, amikor a Covid járvány és az azt követő energiaár-robbanás példátlan és költséges gazdasági beavatkozásokra késztette a kormányokat. A krízisre való tekintettel év elején a tagállamok rugalmasabb költségvetési megszorításokban állapodtak meg, ám a testület ezúttal határozott fellépést eszközölt: vége a türelmi időnek.
A miniszterek várhatóan decemberben jóváhagyják azokat a hivatalos ajánlásokat, amelyek a hiány csökkentésére irányulnak. A brüsszeli tisztviselők már felvették a kapcsolatot az érintett országok pénzügyminisztériumaival, hogy javaslatokat tegyenek az egyensúlyhiány korrekciójára.
