Varga Mihály elárulta a kínai hitel felhasználásának célját
A magyar kormány egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól, amelyet közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztésére kíván felhasználni.
A magyar állam idén tavasszal egymilliárd euró összegű hitelt vett fel kínai bankoktól, amit áprilisban teljes összegben le is hívott. Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-nek nyilatkozva elmondta, hogy a hitelt a piaci árazásnál kedvezőbb feltételekkel sikerült megállapodni a kínai partnerekkel. A felhasználásról szólva a miniszter kifejtette, hogy a kölcsönt elsősorban közlekedési- és energetikai infrastruktúra fejlesztésére tervezik felhasználni.
Varga Mihály hozzátette, hogy a kormány hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Kínával, és a mostani közvetlen kapcsolat ki is szélesítette a már meglévő piacokat, ami az ország számára hasznosan egészíti ki az eddigi lehetőségeket. A részletekről azonban nem kívánt többet elárulni, mondván, hogy az üzleti érdekeket sértheti.
A pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy a kormány azért fordult-e kínai hitelhez, mert már lemondott az uniós pénzekről, azt válaszolta, hogy a több lábon állás érdekében erősítették meg a lakossági forrásbevonást és szélesítették ki a hazai intézményi finanszírozást, és ugyanez igaz a külföldi forrásokra is. Varga kiemelte, hogy a hagyományos angolszász és európai piacok mellett Katar, Japán és Kína is partner volt ebben az elmúlt években.
A miniszter bejelentette, hogy ősszel egy japán, úgynevezett Szamuráj-kötvény kibocsátására is készülnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádiónak adott interjúban az 1 milliárd eurós kínai hitel kapcsán arról beszélt, hogy a devizaadósság megfelelő szinten áll, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy törekedni kell a forintban történő eladósodásra és annak hosszabb távra való kiterjesztésére. Szóba került a befektetési alapok és biztosítók szabályozása is, amelyek az állampapírok vásárlására ösztönzik ezeket az intézményeket.
Nagy Márton kiemelte, hogy az idei évben az államháztartás elsődleges egyenlege egyensúlyt mutat, és a deficit csak az állam kamatkiadásai miatt alakul ki. Az elsődleges egyenleg nullás, és a hiány a kamatkiadások nagyságának megfelelő, ami 4,3-4,5%-ot tesz ki. Jövőre a kamatkiadások jelentősen csökkenhetnek a GDP 3,4-3,5%-ára.
A műsorban elhangzottak alapján a kormány több lábon álló, diverzifikált finanszírozási stratégiát folytat, amely a nemzetközi partnerek bevonásával és az intézményi szereplők aktívabb részvételével igyekszik biztosítani az ország gazdasági stabilitását és fejlesztési céljainak megvalósítását.
