Assisi Szent Ferenc már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az ember vagy állat. Ezért tették meg az ő halálának emléknapját az Állatok világnapjává. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, és felhívja a figyelmet az együttélés problémáira. Merthogy azok bőven akadnak.

A kivert kutyák és macskák, az állatokkal szembeni kegyetlenkedés, a veszélyeztetett fajok egyre terjedelmesebb listája

mind olyan ügy, amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

Manapság a vadon élő állatfajokat az élőhelyeik pusztulása mellett leginkább a határokon átnyúló illegális kereskedelem veszélyezteti, ami fajok tömegének kipusztulásáért felelős. Ezek megőrzésének és védelmének egyik legeredményesebb eszköze a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) névre keresztelt nemzetközi természetvédelmi egyezmény, amely idén éppen 50 éves. A veszélyeztetett fajokat a kereskedelmük szigorú korlátozásával védi, és ennek köszönhetően az elmúlt fél évszázadban számos állat- és növényfajt sikerült megóvni a kipusztulástól a világban. 

A WWF (World Wildlife Fund) fajvédelmi tevékenységét pedig azzal támogathatjuk, ha jelképesen örökbefogadunk egy vadlovat, tigrist vagy akár egy jegesmedvét. Amellett, hogy adományunkkal segítünk abban, hogy ezek az állatok továbbra is zavartalanul élhessenek természetes környezetükben, gazdagabbak leszünk egy névre szóló nevelőszülői oklevéllel is.

De nem kell olyan messze mennünk, saját házunk táján is bőven akad tennivaló. Legutóbb például egy kerítés kidőlése miatt Pusztavámra riasztották a tűzoltókat, akiknek földbe gyökerezett a lábuk a látványtól, ami fogadta őket: a romos ingatlanban 72 kutyára és egy ebtetemre bukkantak. Az állatok kimentéséhez a székesfehérvári ASKA Alapítvány munkatársait hívták ki, akik borzalmas állapotban találták őket: lesoványodva, bolhásan, vastagon állt rajtuk az ürülék, és többen közülük megvakultak a sötétben, amiben tartották őket. 

Azt hittem, már mindent láttunk, de, nem. Tegnap délután, a katasztrófavédelemtől érkezett a hívás, hogy bedőlt egy ház oldala, és az épületben körülbelül 70 kutya van. Enyhe túlzásnak gondoltuk a becslést, egészen addig, amíg meg nem érkeztünk a helyszínre

– számolt be a hihetetlen esetről a vezetőjük. Zsazsa hozzátette, hogy mindent megtesznek a felépülésükért, de jó darabig eltart majd, mire ismét „kutyát csinálnak belőlük”.

A Siófoki Állatvédő Alapítvány pedig a nyaralási szezon végén kongatta meg a vészharangot, miután a téli álomra szenderülő üdülőkből és weekendházakból hazatérők teherautónyi macskától akartak megszabadulni. Ilyenkor naponta 30-50 hirtelen gazdátlanná vált kiskedvencet is leadnának a menhelyen, de ott is végesek a férőhelyek. 

60-70 felnőtt macskánk van: félszeműek, félfülűek, háromlábúak. Őket már senki sem akarja befogadni. De a teljesen ép, tündéri cicákra sincs érdeklődés. Hiába mutatunk róluk fotókat a közösségi oldalunkon

– mesélte elkeseredve Lajos Valéria, aki szerint lassan összedől az állatvédelem.

Holott az állatvédelmi törvény szerint, ha valaki elkezdi etetni a állatot, onnantól fogva felelősséggel tartozik érte, az állatelhagyás pedig büntetendő. 

Főként a macskák jelentenek gondot, a kutyák ugyanis nem szaporodnak olyan mértékben. A szakember szerint a felelős macskatartás egyik legfontosabb része, hogy a gazda ivartalanítja házi kedvencét.

Ugye, senki sem gondolja komolyan, hogy a nyaralóban etetett édes szőrgombócokat magukra lehet hagyni?! Kár szépíteni, a házimacska ilyen esetben legtöbbször már a telet sem éli túl

– figyelmeztetett az állatvédő, rámutatva, hogy a kóborló macskák nemcsak ételt találnak nehezen, de sokszor lesznek balesetek áldozatai is.

Szerencsére pozitív példák is akadnak. A Daruszerviz munkatársai a minap Sárszentmihályon dolgoztak, ahol egy akna mélyéről síró hangokat hallottak. Kiderült, hogy két vidrabébi került szorult helyzetbe: teljesen kiszáradva találtak rájuk. A sikeres mentőakció után értesítették a Sóstói Vadvédelmi Központot, ahonnan a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alatt álló Petesmalmi Vidraparkba irányították őket. A két férfi nem sokat teketóriázott: autóba vágta magát, és elvitte a kis állatokat az onnan 200 kilométerre lévő menhelyre.

Már élvezik a biztonságot, a bújózsák melegét, a tápszert és egymás társaságát. Mi pedig mindent elkövetünk, hogy úgy neveljük őket, ha majd visszatérnek a vadvilágba, ahol a helyük van, ne valljanak szégyent

– mondta a parkot vezető Balogh Márta, aki egy évig gondozza, majd szabadon engedi őket.

Mindezek után egy Budapest határában lévő mehhelyre vezetett az utunk. Csak annyit tudtunk, hogy a NOÉ Állatotthonba a XVII. kerületi Csordakút utcából lehet eljutni, de mivel túl van a lakott területen, ott már csak helyrajzi számok vannak. Így hát az orrunk után mentünk, merthogy a szagokat már messziről lehet érezni. Hiszen itt a megszokott háziállatokon kívül még vaddisznó és mosómedve is akad. 

Természetesen a nagy kedvencek itt is a kutyák és a macskák, jellemző módon a kölykök a kisebb gyerekeket, a felcseperedett állatok pedig inkább a felnőtteket vonzzák, akik persze ugyanolyan gyermeki lelkülettel viszonyulnak hozzájuk: volt, aki még saját kefét is hozott, hogy minél nagyobb élvezetet tudjon szerezni a rácsok túlfelén lévő kis barátjának. De olyan kislányt is láttunk, akinek nemcsak a ruháján voltak cicás minták, de még a hátizsákja is macskuszt formázott. 

Az állatsereglet melletti rengeteg ember annak volt köszönhető, hogy a NOÉ az ünnep alkalmából nyílt napot tartott, amire „állati jó” programokat hirdettek meg: a SciDog Kutyaiskola etológiai játszóteréről kezdve a Mancs a kézben mentőkutyás Egyesület és a Készenléti Rendőrség kutyás bemutatóján át a Macskávézooig. És ott volt a Pettel nevű új mobilszolgáltató is, amely nem szimplán pénztárcabarát csomagokat kínál, hanem minden előfizetésével egy tetszés szerinti állatvédelmi szervezetet lehet támogatni. Mert ahol ennyi állatot gondoznak, ott mindig elkél a segítség. 

A magyar kormány még 2021 februárjában online felmérést indított Közös ügyünk az állatvédelem címmel, amelynek során több mint negyedmillióan mondták el véleményüket. Ezek alapján a kabinet azóta több intézkedést is hozott az ügyben, így ivartalanítási programokat támogat 500 millió forintos keretösszeggel, és több mint 100 millió forinttal segítette az állatvédő civil szervezetek munkáját is. 

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, és a hazai állatvédelem történetében először az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére állatvédelmi kódexet írtak alá állami, tudományos és civil szervezetek képviselői. Az egyes büntetőjogi törvények módosításával szigorúbban büntetik az állatkínzást, továbbá az eltiltás az állattartástól bekerült a közigazgatási szankciók nyilvántartásába

Fotó: Wolfy