Magyarország és a régiós üzemanyagárak összehasonlítása
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint a magyar üzemanyagárak változó képet mutatnak a szomszédos országokhoz képest.
A KSH péntek reggeli frissítése alapján a 95-ös oktánszámú benzin átlagára Magyarországon 610 forint volt, ami 10 forinttal, 1,7 százalékkal magasabb a régiós átlagértéknél, viszont 6 forinttal alacsonyabb a szomszédos országok 616 forintos átlagáránál. A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 618 forint volt, ami 19 forinttal, 3,2 százalékkal haladta meg a régiós 599 forintos átlagárat, de csak 1 forinttal volt magasabb a szomszédos országok 619 forintos átlagáránál.
Az előző heti adatokhoz képest a 95-ös benzin átlagára Magyarországon és a régiós átlag is 6 forinttal csökkent, míg a szomszédos országokban 7 forinttal mérséklődött. A gázolaj átlagára Magyarországon 5 forinttal, a régiós átlagár 5 forinttal, a szomszédos országokban pedig 6 forinttal csökkent.
A régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában volt magasabb a benzin átlagára Magyarországhoz képest. Szlovákiában a benzin ára az előző heti adatokhoz képest a legnagyobb mértékben, 14 forinttal csökkent. Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal, Bulgária esetében pedig több mint 10 százalékkal maradt el a magyartól.
A dízelolaj heti átlagára Ausztriában, Horvátországban és Szerbiában meghaladta a magyar értéket, míg Bulgáriában több mint 15 százalékkal kisebb volt annál. Szlovénia és Szlovákia kivételével a régió összes országában csökkent a dízel átlagára az előző héthez képest, Szerbiában pedig a legnagyobb mértékű, 14 forintos csökkenést regisztrálták.
A 2023-as béradatok alapján a magyarok átlagkeresete a 4. legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Míg az uniós nettó átlagfizetés tavaly évi 28 217 eurót tett ki, addig hazánkban kevesebb mint feleannyi, 12 456 euró volt a nettó átlagkereset. Átszámítva csaknem 900 ezer forint volt a havi nettó átlagkereset az EU-ban tavaly, míg Magyarországon 396 ezer forintot (az uniós átlag 44 százaléka) tett ki. Az osztrák munkavállalók havi nettó átlagkeresete 1,224 millió forint volt, amely háromszorosa a magyar értéknek.
Az Unió legjobban fizetett dolgozói a luxemburgiak voltak, ahol az átlagos havi nettó kereset elérte az 1,56 millió forintot. Második helyen a hollandok álltak 1,44 millió forintnak megfelelő átlagfizetéssel, míg a dobogó harmadik fokát 1,37 millió forintos átlagbérrel Írország foglalta el.
A vásárlóerőparitáson mért bérek tekintetében Magyarország 2 helyet javított a rangsorban, a 22. helyre kerültünk a magunk 65,2 százalékos értékével. Ez azt jelenti, hogy hazánkban az átlagkeresetből elérhető fogyasztási szint alig kétharmada annak, mint amennyit az uniós átlagpolgár megengedhet magának. Bár az átlagbérünk nominálisan csak 44 százaléka az uniós átlagnak, a fogyasztói áraink is jóval alacsonyabbak az unióban jellemzőnél.
Jöhet az üzemanyagválság?
A Lukoil által Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték keresztül szállítani kívánt nyersolaj kiesése elsősorban a magyar és a szlovák piacot érinti. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a stratégiai készlet még elegendő, ugyanakkor pár hónapon belül üzemanyagellátási válság is felléphet a kutakon, továbbá az ukrán szankció komoly hatást gyakorolhat az árakra.
Szombaton a holtankoljak.hu tájékoztatása szerint nem változik sem a benzin, sem a gázolaj nagykereskedelmi ára. A kutakon a 95-ös benzinért 607, a gázolajért 614 forintot kell fizetni literenként.
Gulyás Gergely a kormányinfón és a kormányülésen is kifejtette, hogy az Ukrajna által leállított kőolajszállítás jelentős kockázatokat jelent Magyarország és Szlovákia számára. A Mol-csoport működteti az összes finomítói kapacitást Magyarországon és Szlovákiában, és a finomítórendszerében mintegy 65–70 százalékban orosz nyersolajat hasznosított, az alapanyag egyik beszállítója pedig a Lukoil volt. A kieső mennyiség pótlására és az árakra gyakorolt hatásra vonatkozóan a kormány az Európai Bizottságot kérte fel közvetítésre.
A Financial Times szerint az Európai Bizottság tagjainak nagy része nem állt Magyarország és Szlovákia mellé az Ukrajna által orosz olajra kivetett szankcióival kapcsolatban. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint Brüsszelnek több időre van szüksége ahhoz, hogy összegyűjtse a bizonyítékokat és jogilag elemezze a helyzetet.
