Google goo.gl szolgáltatása megszűnik
A Google bejelentette, hogy 2025. augusztus 25-től megszűnik a goo.gl hivatkozás-rövidítő szolgáltatás, ami jelentős hatással lehet az egész webre. A 2009-ben indított szolgáltatás segítségével a felhasználók rövidebb URL-eket hozhattak létre, amelyeket tartalomgyártás során használtak, és a kattintások számát is nyomon követhették.
A Google már 2018-ban leállította az új linkek létrehozásának lehetőségét, de a meglévő hivatkozások továbbra is működtek. Most azonban bejelentették, hogy a fejlesztők és felhasználók által létrehozott összes goo.gl hivatkozás 2025. augusztus 25-től nem fog működni, és a kattintások 404-es hibaoldalra fognak vezetni.
- augusztus 23-tól kezdődően egy közbenső oldal figyelmeztetni fogja a felhasználókat arra, hogy a hivatkozások a következő évben megszűnnek működni. A Google szerint fokozatosan nő majd azon linkek száma, amelyek ezt a figyelmeztetést tartalmazzák.
A goo.gl hivatkozások megszűnése jelentős hatással lehet a webes tartalmakra, hiszen számos blogbejegyzés, közösségi média poszt és cikk használja ezeket a linkeket. A fejlesztőknek és felhasználóknak másik szolgáltatásra kell átállniuk, ha még aktívan használnak goo.gl URL-t.
Új napelemes drón a Pejhang Egyetemtől
A Pejhang Egyetem kutatói egy új, papírnál is könnyebb miniatűr drónt fejlesztettek, amely jelentős technológiai áttörést jelenthet a mikroméretű légi járművek terén. A hagyományos elektromotorok helyett egy speciális forgóegységgel szerelt drón napenergiával működik, és képes hosszabb üzemidőre anélkül, hogy alkatrészeit megviselné a használat.
A mikroméretű légi járművek (MAV) hasznosak lehetnek mentési és megfigyelési feladatokban, de korlátozott üzemidejük akadályozza az elterjedésüket. A Pejhang Egyetem kutatói által kifejlesztett 4,21 grammos CoulombFly nevű drón azonban napenergiával működik, és egy leheletvékony napelemmel van felszerelve. A hagyományos rotorok helyett egy elektromágneses forgóegység segíti a repülésben, ami lehetővé teszi, hogy a drón hosszabb ideig a levegőben maradjon.
A drón még nem tökéletes, mivel a napelem miatt nem tud folyamatosan repülni, de arányaiban több súlyt képes felemelni, mint a hasonló készülékek, és mivel nem hagyományos elektromotor hajtja, nem melegszik, így élettartama is hosszabb.
Modellezték a tudósok, mi történik a fúziós erőmű belsejében – az eredmény lenyűgöző
Svájci kutatók dolgozták fel azt a rendkívüli mennyiségű adatot, amit korábban a fúziós erőmű tesztelése során rögzítettek. Az egész adatfolyamot képekké konvertálták át.
Az utóbbi időben igen szép eredményeket értek el a tudósok a fúziós reaktorokkal való kísérletezés során, ami reményt adhat arra, hogy a jövőben egyszer rendelkezésre áll majd az ezekből származó tiszta és korlátlan energia. Az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói készítettek egy háromdimenziós szimulációt, amely megmutatja, hogyan mozognak a részecskék egy fúziós reaktor belsejében – írja a Gizmodo.
A fúziós erőmű a magfúzióból származó energiát próbálja kihasználni. A magfúzió hatalmas mennyiségű tiszta energiát képes előállítani úgy, hogy az nem jár károsanyag-kibocsátással. Ilyen folyamat megy végbe a csillagokban, amikor két atommag egyesül, és együtt egy nehezebb atomot hoznak létre. Ekkor hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, ám a magfúzióhoz jelentős mennyiségű energiára is szükség van. A kutatók azt próbálják meg elérni, hogy a befektetett energia kevesebb legyen, mint a nyereség.
A szakemberek most a korábbi kísérletekből származó adatokat 3D-s vizualizációvá alakították, amelyek megmutatják, hogyan mozognak a részecskék a kamrában. Samy Mannane, az egyetem kutatója szerint egyetlen kép elkészítéséhez rendkívül gyorsan mozgó részecskék ezreinek pályáját kellett kiszámítani. Ennek köszönhetően még a reaktor falát borító grafitlapok kopását is sikerült rögzíteni. Ezek rendkívül magas hőmérsékletnek, mintegy 100 millió Celsius-foknak vannak kitéve a kísérletek során.
A szimulációban a piros színű részecskék az elektronok, a zöldek a protonok, míg a tokmak mágneses tere kék. Bár a folyamat mögött olyan bonyolult fizika áll, hogy a kutatóknak is nagyon kell figyelniük minden egyes részletre, a vizualizáció segít jobban megérteni, mi is zajlik egy ilyen szerkezet belsejében a bekapcsolás után.
10 000 feltöltést is kibír az újfajta akkumulátor, ami leválthatja a lítium-ion egységeket
A cink-bróm akkumulátorok biztonságosabbak, költséghatékonyabbak és egyszerűbb a kialakításuk, mint a lítium-ion egységeké. Van azonban egy nagy hibájuk, amit úgy tűnik, most sikerült kiküszöbölni.
A zöldenergiára való átállás egyik legfontosabb sarokköve, hogy biztonságos és hosszú távon is hatékony akkumulátorokat fejlesszenek a mérnökök. A lítium-ion egységekre ez jelenleg nem jellemző: egyfelől egy idő után veszítenek kapacitásukból, másfelől a bennük lévő elektrolit miatt meglehetősen gyúlékonyak. A problémára a megoldást a cink-bróm akkumulátorok jelentik, ezek fejlesztése terén pedig most egy komoly lépést sikerült megtenni.
Az úgynevezett áramlásmentes cink-bróm akkumulátoroknak (flowless zinc-bromine batteries, FLZBB) számos előnyük van a lítium-ion társaikkal szemben: biztonságosabbak, költséghatékonyabbak és egyszerűbb a kialakításuk: van bennük egy pozitív és egy negatív elektróda, egy elválasztó közeg, valamint gélszerű elektrolit.
Ezzel azonban van egy probléma: működés közben a pozitív elektródán keletkező brómionok a negatív elektródára vándorolhatnak, önkisülést okozva és rontva az akkumulátor teljesítményt. Erre találtak most egy megoldást a dél-koreai Kvangdzsu Tudományos és Technológiai Intézet tudósai. A szakemberek egy olyan elektródát fejlesztettek ki, ami minden eddiginél hatékonyabban akadályozza meg az önkisülést – összegez az Interesting Engineering.
Egész pontosan egy mezopórusos szénbevonatú grafit filc elektródáról (NMC/GF) van szó, amihez nitrogént adtak a szakemberek. Az előállítása nem volt különösebben bonyolult: a grafit filc elektródát prekurzor anyagokkal (speciális vegyületekkel) vonták be, majd szárították és kikeményítették. A működésének titka a mezopórusokban (vagyis apró lyukakban) rejlik.
Ezek a lyukak a nitrogénnel együtt apró ketrecekként viselkednek, amelyek képesek befogni a brómionokat a pozitív elektródán belül. Mindez megakadályozza, hogy a negatív elektródára vándoroljanak át. Az erről szóló tanulmány a Chemical Engineering Journalban jelent meg.
A kutatók szerint az akkumulátor 10 ezer feltöltési és lemerítési ciklust bírt ki, ami a hosszú távú stabilitás bizonyítéka. Az pedig, hogy az elektróda grafit, jelentősen csökkenti az akkumulátor költségeit. Mindez felgyorsíthatja a jövőben az FLZBB-k fejlesztését, ami olcsóbb és hatékonyabb energiatároláshoz vezethet. A nagyobb biztonságról már nem is beszélve.
