Joe Biden és a Legfelsőbb Bíróság reformja, valamint Kína és az USA közötti feszültség

Joe Biden amerikai elnök a következő hetekben tervezi véglegesíteni a Legfelsőbb Bíróság működését érintő jelentős változtatásokat, amelyek korlátoznák a bírák megbízatási idejét és egy kötelező érvényű etikai kódex bevezetését javasolnák.

A Washington Post információi szerint Biden, aki korábban a szenátus igazságügyi bizottságának elnökeként ellenezte az ilyen jellegű terveket, most jelentős fordulatot hajtana végre. A változtatásokat a Clarence Thomas és Samuel Alito konzervatív bírók körül kirobbant etikai botrányok, valamint a bírói testület konzervatív többségének abortuszjog, szövetségi kormányzat hatásköre és elnöki immunitás ügyében hozott vitás döntései indokolhatják. A tervezett intézkedések között szerepel a bírák életre szóló mandátumának csökkentése, egy számon kérhető etikai kódex törvénybe iktatása, és az elnöki immunitás alkotmánymódosítás keretében történő eltörlése is. Az alkotmánymódosításhoz azonban a törvényhozás mindkét házának kétharmados támogatása, vagy az államok kétharmadának alkotmányozó gyűlése, majd a tagállami törvényhozások háromnegyedének jóváhagyása szükséges. Alexandria Ocasio-Cortez képviselő alkotmányos vádeljárást kezdeményezett Thomas és Alito bírókkal szemben. Biden a lakbérkorlátozás bevezetését is javasolja, amely az 50-nél több lakással rendelkező bérbeadókat érintené, és megvonhatná az adókedvezményeket azoktól, akik 5%-nál nagyobb mértékben emelik a bérleti díjat.

Közben Kína bejelentette, hogy felfüggeszti az USA-val a fegyverzetellenőrzésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló tárgyalásokat. Peking ezt megtorló intézkedésként hozta meg, válaszul Washingtonnak, amiért fegyvereket ad el Tajvannak. A két ország közötti bizalmatlanság enyhítése érdekében tavaly novemberben folytatott megbeszélések után nem volt nyilvános párbeszéd a témában, és a Fehér Ház egyik tisztviselője januárban sürgette Pekinget, hogy válaszoljon a kockázatcsökkentéssel kapcsolatos ötletekre. Kína a tajvani fegyvereladások miatt döntött a tárgyalások felfüggesztése mellett, és a külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania Kína alapvető érdekeit a nemzetközi fegyverzetellenőrzési kérdésekben való kommunikáció fenntartásához. Az Egyesült Államok és Kína nukleáris arzenáljának mérete jelentősen eltér: az USA mintegy 3700, Oroszország 4500, míg Kína 410 nukleáris fegyverrel rendelkezik.

Joe Biden elnök a BET Newsnak adott interjúban elárulta, hogy egyetlen esetben mondana le a következő elnökválasztáson a jelöltségéről: ha egy orvos azt mondaná neki, hogy az egészségi állapota nem megfelelő. Az elnök hozzátette, hogy jelenleg egyik orvosa sem közölte vele, hogy súlyos egészségügyi problémája volna, és Dr. Kevin O'Connor, a Fehér Ház orvosa szerint Biden úr "egészséges, aktív, 81 éves férfi, aki továbbra is alkalmas az elnöki feladatok sikeres ellátására".