Egyedülálló átültetéssel kapta vissza a hangját egy rákbeteg
Újra képes beszélni egy massachusettsi férfi, akinek a sebészek eltávolították daganatos gégéjét, majd úttörő megoldással egy donor egészséges szervét kapta.
Az úgynevezett hangdoboz átültetése rendkívül ritka. Daganatos betegek esetében korábban nem alkalmazták. Marty Kedian a harmadik amerikai gégeátültetéses páciens. A korábbi két esetben baleset volt az átültetés kiváltó oka. Világszerte is csak maroknyian estek át egy ilyen bonyolult, időigényes operáción. Az arizonai Mayo sebészei ajánlották fel Kediannak a lehetőséget, de felhívták a figyelmet, hogy ez a beavatkozás még gyerekcipőben jár.
„Az embereknek meg kell őrizniük a hangjukat” – mondta négy hónappal az átültetés után még mindig kissé rekedtesen az AP tudósítójának Kedian, azzal az indíttatással, hogy sorstársait bátorítsa.
Elérzékenyült, amikor felidézte a műtét utáni első beszélgetését 82 éves édesanyjával, aki hallotta őt. „Fontos volt számomra, hogy beszéljek anyámmal.”
A klinikai tanulmány nagyon korlátozott – még legfeljebb kilenc betegen végeznek ilyen műtétet azzal a szándékkal, hogy feltárják az orvostudomány lehetőségeit, és a jövőben sokkal elterjedtebbé váljon a gégeátültetés olyan pácienseknél, akik képtelen beszélni, lélegezni vagy nyelni.
A betegek visszahúzódnak, és elzárkóznak a külvilág elől – ecsetelte állapotukat a Mayo fej- és nyaksebészeti osztályának vezetője. „Élek, de nem igazán” – idézte betegeit David Lott.
A gége hangdobozként ismert, de létfontosságú a légzésben és a nyelésben is. A rák az egyik legsúlyosabb szövődménye. Az Egyesült Államokban csak az idén 12 600 gégerákos beteget diagnosztizáltak. A túlnyomó többség esetében a gégét teljesen eltávolították. Ők csövön lélegeznek, kommunikációra szinte képtelenek.
Az orvosok általában nem vállalják a transzplantációt, mert gége nélkül élhet a beteg, a kilökődésgátló gyógyszerek viszont új vagy visszatérő daganatokat válthatnak ki.
A Mayo-próba kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gégeátültetés életképes megoldássá váljon – állítják szakértők, akik szerint még évekig tartó kutatásokat igényel, hogy a beavatkozás mindennapos rutin legyen.
Kedian esetében egy évtizede azonosították a ritka gégeporcrákot. Több mint egy tucat életmentő műtét után légcsövet kapott, hogy legalább lélegezni és nyelni tudjon.
A gége eltávolítását nem engedélyezte. Ragaszkodott ahhoz, hogy unokájának a saját hangján olvassa fel az esti mesét, nem pedig robothangú beszédeszközökkel. A felesége fedezte fel a Mayo-tanulmányt, Lott pedig vállalta a műtétet. A daganat nem nőtt gyorsan, így Kedian megfelelő jelöltnek tűnt. Tíz hónap alatt találtak olyan elhunyt donort, akinek a gégéje megfelelő méretű, és ami a legfontosabb: egészséges volt.
A transzplantáció február utolsó napján kezdődött hat sebész közreműködésével, és 21 órán át tartott.
Átültették a gégét, pótolták a szomszédos szöveteket, az apró ereket, továbbá a pajzsmirigyet és a mellékpajzsmirigyet. Végül a legkorszerűbb mikrosebészeti technikákkal összekapcsolták azokat az idegeket, amelyek elengedhetetlenek a nyelés vezérléséhez és a hangszálak mozgatásához.
„Helló” – köszönt Kedian három héttel később. Azóta evett már almaszószt, makarónit, sajtot, sőt hamburgert. Videóbeszélgetésben üdvözölte Charlotte unokáját, mert házi feladatul kapta a beszéd gyakorlását.
Napról napra javult az állapota, a vezetőorvos, Lott szerint még jellegzetes bostoni akcentusát is megőrizte.
