Orbán Viktor és a magyar soros elnökség kihívásai

Sokan aggódtak a magyar soros elnökség miatt, azonban a magyar kormány alaposan felkészült erre az időszakra. Minden a tervek szerint haladt, egészen addig, amíg az ötödik napon Orbán Viktor miniszterelnök nem ragadta magához a kezdeményezést, ami átverés érzetét kelthette az EU és Ukrajna számára, miközben Orbán számára előnyös lehetett az unió vezetőjeként betöltött szerep.

Az Európai Unió soros elnöksége félévente váltakozik a tagállamok között, és bár elsőre politikai szerepnek tűnhet, valójában inkább adminisztratív és reprezentatív jellegű. Az elnökség a Tanács munkáján keresztül értelmezhető, ahol a tagállamok képviselői hozzák meg a döntéseket, amelyeket aztán az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell jóváhagynia. Az Európai Tanácsban a miniszterelnökök évente többször találkoznak, hogy meghatározzák Európa irányát, míg a Tanács maradék kilenc formációjában a különböző területek kérdéseit vitatják meg. A soros elnökség házigazdája félévente változik, és a munka megosztása érdekében trióelnökségek alakultak ki, amelyek másfél éven át határozzák meg a közös teendőket.

A magyar kormány az elmúlt évtizedben gyakran került konfliktusba az EU vezetésével, és az uniós vezetők szándéka Orbán Viktor elszigetelése lett volna. A soros elnökség alatt azonban Orbán a nyilvánosság előtt az unió vezetőjeként jelenhetett meg, ami ellentmondott annak a ténynek, hogy a miniszterelnöknek valójában kevés feladata van ebben az időszakban.

A magyar soros elnökség alatt két brüsszeli csúcstalálkozó mellett egy novemberi informális csúcs is tervezett, ahol a miniszterelnökök Magyarországra látogatnak. A magyar kormány célja az volt, hogy megmutassa: hiába vannak viták, megbízható partnerként lehet velük együttműködni. Az elnökség kezdetekor azonban már döntöttek az uniós vezetőkről, így a magyar elnökségnek kevesebb politikai befolyása maradt.

A magyar elnökség prioritásai között szerepeltek olyan ügyek, mint Európa versenyképességének növelése, a védelmi ipar fejlesztése, az érdemalapú bővítés, az illegális migráció megállítása, a demográfiai változások kezelése és az agrárpolitika újragondolása. Ezekben az ügyekben Magyarország néhány esetben eltérő véleményt képviselt, például a versenyképesség terén Kína szerepét illetően.

Azonban az ötödik napon Orbán Viktor Moszkvába utazott, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal, ami súlyos átlépése volt annak a felhatalmazásnak, amit egy soros elnök az EU többi tagállamától kap. Az Európai Tanács jogi szolgálata szerint ez a látogatás sérti az EU alapszerződéseit, amelyek tiltanak minden olyan intézkedést, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseit, és megsérti a lojalitás és kölcsönös szolidaritás elvét. A találkozó után az ukrán elnök, Zelenszkij kijelentette, hogy nem tudott Orbán moszkvai útjáról, amikor vele találkozott. Ez az esemény megerősítette azokat a félelmeket, hogy Orbán Viktor a soros elnökséget saját politikai céljaihoz használja fel.

A magyar soros elnökség megrövidítésére irányuló javaslatok felmerültek, de ezek valószínűtlenek, mivel a szerződések garantálják az egyenlő reprezentációt, és a magyar elnökség megrövidítését valószínűleg törvénytelennek ítélné az uniós bíróság. A megoldás az lehet, hogy a többi tagország egyszerűen ignorálja a magyar elnökséget, ami már a versenyképességi informális tanácsülésen is megfigyelhető volt, ahol a tagországok többsége csak szakembereket küldött a miniszterek helyett. Az EU-ban már óvatos és presztízsveszteséggel érő ellenlépéseket terveznek a magánakciónak minősített külpolitikai lépések miatt.

A magyar szakdiplomácia és közigazgatás készült az elnökségre, és szerettek volna bizonyítani, hogy hatékony munkát tudnak végezni. Úgy tűnik azonban, hogy a miniszterelnök lépései aláásták ezt a törekvést. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke „politikai hibának” és „problémásnak” nevezte az utazást, és kijelentette: „Ez a munkamódszer elfogadhatatlan”. Az EU kinyilvánított álláspontja, amellyel Orbán is egyetértett, elítéli Moszkvát mint agresszort és az ukrajnai konfliktus kirobbantóját, de a magyar kormány azonnali béketárgyalásokra való felhívása ellentmond az EU és a NATO kinyilvánított politikájának.

Orbán Viktor miniszterelnök „békemissziót” hirdetett, és a soros elnökség első két hetében jelentős indulatokat váltott ki a tagországok képviselőinek részéről. A Politico szerint Brüsszelben fellépnének a magyar elnökséggel szemben, azonban uniós tisztviselők úgy vélik, hogy az unióban tehetetlenek a magyar kormányfő lépéseivel szemben. A magyar kormányfő a moszkvai látogatásához „hasonlóan meglepő” találkozókat ígért erre a hétre is, amit be is váltott, ugyanis hétfőn Pekingbe érkezett, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, majd Washingtonba utazott, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Joe Biden amerikai elnökkel is tárgyalt.

Ódor Bálint, Magyarország uniós megbízottja egy szerdai találkozón jelentős verbális támadással szembesült brüsszeli kollégáitól amiatt, ahogyan a magyar vezetés az Európai Unió Tanácsának élén megkezdte a soros elnökséget. Az ülés több mint két órán át tartott, egyedül Szlovákia nem szólalt fel. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a megbeszélések nem az Európai Unió nevében és nem az európai intézmények megbízásából folytak.

Az EU-képviselők megjegyezték a találkozók időzítését és sorrendjét, az elnökségi hashtagek használatát, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök reakcióját. „A határok egyértelműen és szándékosan elmosódtak. Orbán pedig szembe ment az EUCO következtetéseinek betűjével és szellemével, és ezzel sértette az EU egységét” – fogalmazott egy névtelenséget kérő uniós diplomata.

Az Európai Tanácsban tehetetlenek Orbán Viktor látogatásaival szemben, az uniós tisztviselők szerint a lehetőségek korlátozottak. A szerdai találkozón egyetlen nagykövet sem vetette fel az elnökség lemondásának lehetőségét, tisztviselők szerint a magyar kormányfő pontosan tudja, hogy meddig mehet el anélkül, hogy azonnali megtorlást kockáztatna.

Riho Terras észt EP-képviselő az Európai Parlamentben arra szólította fel az EU legfelsőbb vezetőit, hogy Magyarországgal szemben lépjen életbe az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amely a legsúlyosabb politikai szankció, amely egy tagországgal szemben alkalmazható, és az uniós döntésekről való szavazati jog felfüggesztésével jár. Azonban ettől a lehetőségtől többen elzárkóztak.

Két válasz bontakozik ki a bírált magyar elnökségre

A Politico szerint az Európai Unióban két irányzat bontakozik ki arra, ahogy a magyar elnökség első két hetének látogatásaira reagálnak. Az egyik út az, hogy nem küldenek jelentős delegációt a magyar tárgyalásokra, mindössze „arctalan bürokratákat”. Ez történt kedden is, amikor mindössze hét ország küldte ipari miniszterét Magyarország első, a kínai elektromos járművek tarifáiról szóló tanácsi ülésére.

Több uniós képviselő gyakorlati következményekkel fenyegetőzött, a legközvetlenebb lehetőségként a magyar elnökség által szervezett informális miniszteri találkozók bojkottálása került szóba. Szerdán több politikus is javasolta az augusztus végi budapesti informális külügyminiszteri találkozó bojkottját. Bóka János sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország nem kapott arra utaló jelet, hogy más tagállamok nem küldenének minisztereket a találkozókra.

A másik lehetőség aktívabb, támadó jellegűbb, a jogi lehetőségeket keresik és kívánják felhasználni Orbán Viktor ellen. Ide tartozik például, hogy több tagország is aláírta azt a lengyel követelést, hogy tárgyaljanak Orbán „békemissziójának” törvényességéről, valamint az Európai Tanács elnökségének külkapcsolatok terén betöltött szerepét mérlegelik.

Eközben Orbán Viktor Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett és az Európai Tanács többi tagjával is megosztott július 5-én kelt levele kedden kiszivárgott, amelyben a magyar kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélés részleteit ismertette.