Észak-Korea és az amerikai-japán védelmi együttműködés
Észak-Korea megfogadta, hogy háború esetén "teljesen megsemmisíti" ellenségeit, míg az Egyesült Államok és Japán a növekvő fenyegetésekkel szembeni hatékonyabb reagálás érdekében jelentős védelmi együttműködést alakít ki.
Észak-Korea a koreai fegyverszünet 71. évfordulóján tartott találkozón kijelentette, hogy amennyiben háború törne ki, késedelem nélkül "elsöprő erejű támadást" indítanak, és "teljesen megsemmisítik" az ellenséget, ha Kim Dzsongun, a tiszteletreméltó főparancsnok erre parancsot ad. A találkozón az Egyesült Államokat és Dél-Koreát vádolták azzal, hogy "pokolian elszántak egy nukleáris háború kiprovokálására".
Az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi együttműködés elmélyítésére irányuló lépések keretében Tokióban magas szintű biztonsági tárgyalásokon jelentették be a Japán katonai parancsnoki struktúrájának átalakítását. A változások célja, hogy a két ország hatékonyabban tudjon reagálni a Kínából és Észak-Koreából érkező fenyegetésekre.
Tokió tervezi egy új közös főhadiszállás létrehozását, amely a fegyveres erők felügyeletére szolgál majd, és lehetővé teszi a tevékenységek jobb összehangolását Washingtonnal. Az Egyesült Államok szándékában áll a U.S. Forces Japan közös haderőparancsnokságként való újjáalakítása, és először kerül szóba a "kiterjesztett elrettentés" is, amely az amerikai nukleáris erő szövetségesei elleni támadások elrettentésére való használatát jelenti.
Japán fontos szerepet tölt be az amerikai katonai erejének ázsiai kivetítésében, hiszen otthont ad 54 000 amerikai katonának, több száz repülőgépnek és az egyetlen előre telepített amerikai repülőgép-hordozó csapásmérő csoportnak. A növekvő katonai fenyegetések miatt Japán elmozdul a háború utáni pacifizmusától, és tervezi a védelmi kiadások GDP-arányos növelését.
A háromoldalú együttműködés erősítése érdekében az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea megállapodást írt alá, amely magában foglalja az észak-koreai rakétafigyelmeztető adatok valós idejű megosztását és közös hadgyakorlatokat. A Biden-kormányzat szorgalmazza a mélyebb együttműködést Tokió és Szöul között, amelyet korábban a két ország közötti feszült kapcsolatok akadályoztak.
A japán ipar bevonásával Washington enyhíteni kívánja az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok miatt az amerikai védelmi vállalatokra nehezedő nyomást, és a múlt hónapban megkezdődtek a védelmi ipari együttműködés elmélyítéséről szóló tárgyalások. A biztonsági megbeszélések sorozata a Fülöp-szigetekkel is folytatódik.
Észak-Korea és az Egyesült Államok között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és az észak-koreai állami média nemrégiben azt közölte, hogy nem számítanak változásra ebben a helyzetben. 1953. július 27-én Észak-Korea fegyverszüneti megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal és Kínával, amely véget vetett a három évig tartó koreai háborúnak. Észak-Korea ezt a napot "győzelem napjának" nevezi és nagy ünnepségekkel emlékezik meg róla. Fontos kiemelni, hogy bár a fegyverszünet véget vetett az aktív harcoknak, hivatalos békeszerződés sosem született, így technikailag Észak- és Dél-Korea még mindig háborúban áll egymással.
