Joe Biden új légvédelmi rendszereket ígér Ukrajnának
Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcson bejelentette, hogy Ukrajna öt új stratégiai légvédelmi rendszert kap, amelyeket a NATO biztosít számára. A Guardian szerint ez a döntés azután született meg, hogy Kijevet és más ukrán városokat súlyos orosz légitámadások értek, többek között egy gyerekkórházat is, ahol heten vesztették életüket.
Biden a támadásokat "Oroszország brutalitásának szörnyű emlékeztetőjének" nevezte, és bejelentette, hogy Ukrajna több száz elfogórakétát is kap a következő egy évben, amelyekkel meg tudják védeni városaikat és a fronton harcoló csapatokat.
Az amerikai elnök kiemelte, hogy "Putyin azt hitte, hogy a NATO meg fog törni, de ma a NATO erősebb, mint valaha", és megjegyezte, hogy "Ukrajna szabad ország volt, amikor ez az értelmetlen háború elkezdődött, és szabad ország marad a háború végén is".
A NATO-csúcstalálkozó nemcsak Ukrajna számára fontos, hanem Joe Biden számára is, aki a június 27-i elnökjelölti vita után bírálatok kereszttüzébe került. A Demokrata Párton belül is megrendült a bizalom abban, hogy képes lesz-e végigvinni a kampányt, és egyre több demokrata döntéshozó és pénzügyi támogató szólítja fel a visszalépésre.
A BBC szerint Bidennek a háromnapos találkozón és annak nyilvános eseményein nem szabad hibáznia, mivel azok, akik a visszalépését szeretnék, lecsapnának rá. Az európai szövetségesek is aggódnak, különösen azért, mert Donald Trump nyerhet a következő választáson, aki korábban hanyagolta Európa támogatását.
A csúcstalálkozón részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki Recep Tayyip Erdoğan török államfővel tárgyalt, és a magyar „békemisszió” támogatását kérte. Orbán Viktor már korábban megérkezett az amerikai fővárosba, és az előző héten váratlanul elutazott Kijevbe, ahol négyszemközti tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel, majd Moszkvába és Pekingbe is ellátogatott, ahol a háború lehetséges lezárásáról tárgyalt.
A NATO-csúcson valószínűleg terítéken lesznek a jelen legakutabb geopolitikai kihívásai, mint a közel-keleti helyzet, Észak-Korea, a Kína jelentette kihívás és az orosz veszély. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a csúcson nem számít drámai döntésekre, így nem valószínű, hogy Ukrajnát felveszik a NATO-ba, de megerősítik azokat a struktúrákat, amelyek Ukrajna folyamatos támogatásához szükségesek.
A csúcstalálkozón megtartják az Észak-Atlanti Tanács ülését is, amely a döntéshozatali szerv, és összeül majd a NATO-Ukrajna Tanács is, amelynek feladata Ukrajna védelmi szükségleteinek folyamatos felmérése. Magyarország, mint NATO tagállam, jelezte, hogy nem kíván részt venni a konfliktusban harcoló alakulatok küldésében.
Orbán Viktor kedden a közösségi oldalán reagált a hétfői, Kijev elleni orosz rakétatámadás hírére. A kormányfő szerint a támadás igazolta a félelmeket, az orosz–ukrán háború kegyetlensége szintet lépett. Úgy látja, hogy a világhatalmaknak el kellene vezetniük Oroszországot és Ukrajnát a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz.
Az Európai Parlament egyik első plenáris ülésein Orbán Viktor nem mondhat beszédet, mivel a parlament elnöksége „nem talált helyet a beszédnek a napirendben”. Az Euronews információi szerint a napirendet meghatározó frakcióvezetők testülete úgy határozott, hogy a parlament menetrendjében nincs hely ennek a napirendi pontnak. Az Unió vezető politikusai tiltakozó nyilatkozatokban reagáltak és azt hangsúlyozták, hogy Orbán Viktornak nincs felhatalmazása az Európai Unió nevében tárgyalni Kijevben, Moszkvában, vagy Pekingben.
Politico hírlevele szerint Orbán Viktor tevékenysége miatt kihátrálhatnak a magyar soros elnökség mögül az Európai Unióban. A tagállamok két irányzatba sorakozhatnak: a csendes kilépők, akik arctalan bürokratákat küldenének Budapestre, és a túlteljesítők, akik lépéseket tesznek Orbán hátralépésre kényszerítése érdekében. A magyar kormányfő által kezdeményezett új jobboldali pártcsalád, a Patrióták Európáért megalakulása további feszültséget okozhat az EU-ban. Az Európai Parlament már vizsgálja a lehetőségeket, hogyan lehetne megakadályozni, elodázni a soros magyar elnökséget, vagy legalábbis biztosítani, hogy a Lengyelország és Magyarország elleni jogállamisági eljárásokra ne legyen hatással. Az EU és Magyarország közötti kommunikációban egyre nyilvánvalóbbá válik a szövetségesi viszony megromlása.
