Franciaország politikai jövője: bizonytalanság és kormányalakítási kihívások

Emmanuel Macron pártszövetsége és az egyesült ellenzéki baloldal sikeresen megakadályozta a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldal hatalomra kerülését a francia parlamenti választásokon, de a kormányalakítás nehézségei kaotikus időszakot vetítenek előre az ország számára.

A választások második fordulójában a szélsőjobboldal nem tudott győzedelmeskedni, helyette az Új Népfront (NFP) baloldali pártszövetség került előtérbe, megelőzve Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését (RN) és Emmanuel Macron köztársasági elnök erőit is. Macron azonban a június 9-i EP-választás után kockázatos lépésre szánta el magát, amikor időközi választást írt ki, amelynek eredményeképpen pártszövetsége mégis erőt mutathatott a szélsőjobboldallal szemben.

A választási eredmények azt mutatják, hogy a kormányalakítás komoly kihívások elé állítja Franciaországot. A 577 tagú Nemzetgyűlésben a többséghez szükséges 289 képviselői helytől jócskán elmaradó 188 mandátumot szerzett NFP-nek vagy egy törékeny kisebbségi kormányt kell létrehoznia, vagy egy ideológiailag megosztott nagykoalíció részeként működnie, ami valószínűleg csak rövid távú megoldás lehet.

A következő lépések között szerepel az új törvényhozás összeülése július 18-án, amire az új kormány is megalakulhat. Gabriel Attal miniszeltelnök lemondott, de Macron visszautasította a lemondását, és ügyvezetőként maradhat a posztján. Új választás kiírása az alkotmány szerint a következő egy évben nem lehetséges.

Az egyik lehetséges forgatókönyv egy egységkormány létrejötte, amelyben részt vehetne Macron Együtt pártszövetsége és az Új Népfront is. Azonban az NFP, amely a Szocialista Pártból, a radikális Engedetlen Franciaországból, a Zöldekből és a Kommunista Pártból áll össze, nem feltétlenül hajlandó felbomlani egy ilyen siker után, különösen, hogy az Engedetlen Franciaországnak lesz a legtöbb képviselője a parlamentben.

A baloldal egyes képviselői, köztük Jean-Luc Mélenchon és Olivier Faure, kijelentették, hogy nem kívánnak együttműködni Macronnal. Mélenchon, az LFI elnöke, ráadásul már jelezte igényét a miniszterelnöki posztra, ami némi ellentmondást váltott ki a szocialisták és a zöldek között.

Közben Marine Le Pen ellen vizsgálat indult a 2022-es elnökválasztási kampányának illegális finanszírozásának gyanúja miatt. A párizsi ügyészség megerősítette, hogy az előzetes eljárás július 2-án indult egy jogi személytől érkezett hitel ügyében. A Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága (CNCCFP) jelezte a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje kampánya finanszírozásának szabálytalansága miatti gyanút 2023-ban a párizsi ügyészségnek, amelynek nyomán a nyomozást a párizsi bűnügyi rendőrség pénzügyi részlege folytatja le egy független vizsgálóbíró irányítása alatt. A CNCCFP 2023 januárjában 11 jelölt kampányszámláját tette közzé, de Marine Le Penét nem, aki ezután az alkotmánytanácshoz fordult jogorvoslatért, de később visszavonta a kérelmét. Le Pen csaknem 11,5 millió eurót használt fel a harmadik elnökválasztási kampányához, amelyben alulmaradt Emmanuel Macronnal szemben. Az ügyvédje szerint Le Pen egy olyan médiakampánnyal néz szembe, amelyre még nem tud reagálni, sem védekezni, mivel nem tud a konkrét panaszokról, melyek részletes választ tennének szükségessé.