Kegyelmi kérvények elbírálásának hiánya a Sándor-palotában

Az idei év első felében semmilyen kegyelmi kérvényt nem bíráltak el a Sándor-palotában, ami az elmúlt 35 évben példátlan gyakorlatnak számít. Sulyok Tamás köztársasági elnök asztalán több száz ügy halmozódhatott fel.

Az év első hat hónapjában nem született döntés kegyelmi kérvények ügyében, ami azt jelenti, hogy 2024 januárjától június végéig senki sem részesült államfői kegyelemben, de elutasításra sem került sor. A kegyelmi kérvényekkel kapcsolatos döntések hiánya Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után is folytatódott, Sulyok Tamás hivatalba lépése óta ugyanis ő sem hozott ilyen jellegű döntést.

A kegyelmi kérvényekről való döntés határidejére vonatkozóan nincs törvényi előírás, azonban 1990 óta nem fordult elő, hogy egy teljes fél évig szüneteljen a kegyelmezés. A korábbi évek statisztikái alapján évente akár 800 körüli kérelem érkezhetett, így jelenleg is több száz ügy várhatóan Sulyok Tamás döntésére.

Az államfői kegyelmezési folyamatot érintően jelentős változások következtek be 2021-ben, amikor is hatályba lépett az Alaptörvény tizenharmadik módosítása. Ez a módosítás szűkítette az államfő kegyelmi jogkörét és eltörölte az igazságügyi tárca előkészítő, valamint kontroll szerepét is.

A kegyelmi folyamat korábban nem csak az államfőn múlt, jelentős szerepet játszott benne az igazságügyi tárca és az igazságügyi miniszter is. Azonban a kegyelembotrány jogi kezelésének eredményeként a miniszteri felelősségi kör és a minisztérium kegyelmi főosztálya eltűnt, így a jövőben a Sándor-palota készíti elő az államfőnek a kegyelmi aktákat.

A miniszteri ellenjegyzés hiánya is új elem a rendszerben, hiszen korábban a politikai felelősséget az ellenjegyzéssel a kormánytag, az igazságügyi miniszter viselte. Az ellenjegyzés nélkül a kegyelem nem léphetett életbe, így a miniszter gyakorlatilag felülírhatta az államfő akaratát. Az Alaptörvény-módosítással ezt a kontroll-mechanizmust is eltörölték.

A kegyelmi kérvényekkel kapcsolatos statisztikák szerint az 1990 óta eltelt időben összesen 30611 kérvény érkezett az államfőkhöz, és ebből 1687-et hagytak jóvá. A pozitív döntések aránya átlagosan évi 2-3 százalék között mozgott.

A kegyelmi botrány, amely Novák Katalin köztársasági elnököt érintette, miután kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki segített eltusolni az intézmény vezetőjének pedofil bűncselekményeit, megrengette a kormánypártokat. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy Sulyok Tamás hivatalba lépése óta a Sándor Palota következetesen nem foglalkozik kegyelmi kérvényekkel.

A kegyelmi botrány után meghozott rendelkezések értelmében az év második felétől nemcsak szűkül a kegyelmi jogkör, de megszűnik az igazságügyi tárca előkészítő és kontroll szerepe is, ami 2022 februárjában Varga Judit igazságügyi miniszter vesztét okozta.

K. Endrével kapcsolatban a legújabb fejlemény, hogy el kell hagynia posztját a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatójának, Bárányos Jánosnak, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is, mert korábban nem tett semmit az ellen, hogy a pedofilsegítő tornatanárként dolgozhasson az iskolájában.