A feltörekvő piacok új kihívásai: a magas kamatok már nem elegendőek

A befektetők megváltoztatták hozzáállásukat a feltörekvő piacok államkötvényei iránt, és már nem csupán a magas hozamokra koncentrálnak, hanem a költségvetési szigorra is. A Bloomberg elemzése szerint a befektetők április óta egyre válogatósabbak, és a költségvetési politika szigorát is figyelembe veszik a döntéseik során.

Az év első négy hónapjában még jól teljesítettek a gyengébb költségvetési helyzettel rendelkező feltörekvő piaci országok, mint például Magyarország, de a második negyedévben már a költségvetési reformokat végrehajtó országok, mint Argentína, Törökország és Egyiptom kerültek előtérbe. Ezzel szemben a költségvetési deficittel küzdő Mexikó és Brazília kötvényei gyengébben szerepeltek.

A befektetők egyre inkább felismerik, hogy a monetáris és fiskális politika iránya összefügg, és a várt monetáris lazítás korlátokba ütközhet, ha a fejlett gazdaságokban hosszabb ideig magasak maradnak a kamatok. Idén márciusig a magas hozamszinteket kínáló országok kötvényei, mint Mexikó, Brazília, Lengyelország és Kolumbia voltak a legnépszerűbbek, de a kamatokat nem megfelelően emelő országok, mint Törökország, Argentína és Dél-Afrika kötvényei kevésbé voltak vonzóak a befektetők számára.

Az argentin kötvények azonban a június végéig tartó negyedévben a legjobban teljesítőek lettek, köszönhetően Javier Milei elnök adóreformjainak, amelyek hozzájárulhatnak az infláció megfékezéséhez és a költségvetési célok eléréséhez. Milei a reformokat olyan sikeresnek tartja, hogy szerinte Nobel-díjra is jogosult lenne. Az egyiptomi kötvények is hasznot húztak az elnök gazdasági átalakításából, és Törökország kötvényei is értékelést kaptak a költségvetési ortodoxiához való visszatérésért. Brazíliában a kötvények veszteségei csökkentek, miután a pénzügyminiszter kiadáscsökkentést jelentett be.

A kenyai zavargások azonban rávilágítottak, hogy a költségvetési reformok végrehajtása nem mentes a nehézségektől. Charles Robertson, a FIM Partners makrostratégiai vezetője szerint a fiskális reformok fájdalmat okoznak a lakosságnak, és a kenyai tüntetések azt mutatják, hogy vannak határai annak, milyen gyorsan lehet ilyen reformokat megvalósítani.

A feltörekvő országok költségvetési hiánya jelentősen megnőtt 2019 és 2023 vége között, amit a járványügyi intézkedések miatti állami kiadások növekedése okozott. Magyarország költségvetési hiánya a GDP százalékában 2 százalékról 6,7 százalékra ugrott, ami a vizsgált 12 feltörekvő ország közül a legnagyobb romlásnak számít. Emiatt Magyarország, több más tagállammal együtt, túlzottdeficit-eljárásra számíthat.