A magyar szegénységi adatok és a kormány válasza
Az Index által megkérdezett Nemzetgazdasági Minisztérium reagált a magyarországi szegénységi adatokkal kapcsolatos elemzésekre. Suppan Gergely, a minisztérium vezető közgazdásza szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona és a szegények száma is javuló tendenciát mutat.
Az Index cikke szerint több elemzés is foglalkozott azzal, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa lett tavaly. Az Egyensúly Intézet és a GKI vezérigazgatója, Molnár László is súlyos következtetésekre jutottak: a magyar szülők harmada nem evett eleget, hogy gyermekeinek enni tudjon adni, és a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése is a szegénység következménye lehet. Az Eurostat adatai szerint Magyarország a legkevesebbet fogyasztó ország volt az EU-ban 2023-ban.
Suppan Gergely szerint azonban a fogyasztási adatok nem adnak teljes képet a társadalom szegénységéről, és a háztartások vagyonának nemzetközi összehasonlítása cáfolja, hogy a magyar háztartások lennének a legszegényebbek. Az Eurostat adatai alapján a hazai háztartások egy főre jutó nettó pénzügyi vagyona 18,8 ezer euró volt 2022-ben, ami több mint kétszerese a román vagy szlovák háztartásokénak. A GDP arányában a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona elérte a 106,7 százalékát, amivel tizenhárom országot megelőzve az unió közepén helyezkedtünk el.
A vezető közgazdász kiemelte, hogy a jövedelem és vagyon eloszlását bemutató Gini indexek alapján Magyarország jobb helyzetben van, mint például Németország, Svédország vagy Franciaország. Az Eurostat szerint a magyar lakosság 19,7 százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, ami alacsonyabb az uniós átlagnál.
Suppan Gergely szerint a szegénység csökkenésében a kormány munkahelyteremtő politikája, a nettó és reálbérek növekedése, valamint a minimálbérek emelkedése játszott kulcsszerepet. A foglalkoztatottak száma 2010 óta mintegy egy millióval nőtt, a regisztrált álláskeresők száma pedig 2024. májusban a rendszerváltás óta mért harmadik legalacsonyabb volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint a foglalkoztatás és a bérek növekedése mellett a családtámogatási programok és az otthonteremtési támogatások is hozzájárultak a szegénység csökkenéséhez. A kormány Versenyképességi Stratégiájának célja, hogy 2030-ra Magyarország elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát, amihez a foglalkoztatási ráta növelése és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek munkaerőpiacra való bevonása is hozzájárulhat.
