Az Európai Vasúti Ügynökség jelentése: A vasúti közlekedés átalakításának kihívásai
Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) jelentése szerint az Európai Unióban a vasúti szabályok harmonizálására irányuló törekvések lassan haladnak, ami a határokon átnyúló vasúti közlekedés fejlődését akadályozza. A jelentés rámutat, hogy a vasúti rendszer széttagoltsága miatt a vasút részesedése a határokon átnyúló szállításban alacsony marad.
Az EU kormányainak erőfeszítései a vasúti szabályok harmonizálására lassan és egyenetlenül haladnak, ami határokon átnyúló inkompatibilitásokhoz vezet. Az európai országok történelmileg saját vasúti hálózataikat és berendezéseiket fejlesztették ki, amelyek nem feltétlenül kompatibilisek a szomszédos államokéval. Ennek következtében a kontinens vasúti rendszere széttagolt és kevéssé összekapcsolt maradt.
Brüsszel a „műszaki interoperabilitási specifikációk” (TSI) fejlesztésével igyekszik javítani a helyzeten, amelyek célja az európai vasúti rendszer zökkenőmentes határokon átnyúló működésének elősegítése. Azonban a TSI-k elfogadása lassú és egyenetlen, a tagállamok gyakran kérnek kivételeket a Bizottságtól.
Az ERA ügyvezető igazgatója, Josef Doppelbauer szerint az interoperabilitás kulcsfontosságú eleme az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), amely egy egységes jelző- és sebességszabályozási rendszert jelent. Az ERTMS harmonizálása kiemelt fontosságú az EU számára.
Az ERTMS bevezetése azonban lassan halad, és a jelenlegi 13,700 km-es telepítés messze elmarad a 2030-ra kitűzött 57,000 km-es céltól. A késedelem egyik fő oka a magas költségek, de az ERTMS nélküli működés is költséges. Enno Wiebe, a UNIFE főigazgatója szerint az ERTMS működésében és technológiájában országonkénti különbségek vannak, ami tovább növeli a költségeket.
Ezzel szemben Európában sikerült egyszerűsíteni a nemzeti szabályokat a vasúti szektor más területein. A közelmúltbeli reformoknak köszönhetően a vonatgyártóknak már csak egyetlen engedélyt kell beszerezniük az ERA-tól, amely lehetővé teszi, hogy termékeik az összes EU-országban közlekedhessenek.
A magyar KKV-k az EU rangsor végén
A hazai KKV-k harmada rendelkezik csupán alapszintű digitális ismeretekkel, amely jelentősen elmarad az EU 55 százalékos eredményétől, és összességében 27 tagállam cégei közül a 25. helyezést érték el. A hazai KKV-k 85 százaléka eddig a papíralapú energiaszámlákat választotta, és csupán 13 százaléka használ elektronikus számlákat. Komoly feladatok várnak tehát Magyarországra, amelynek deklarált célja, hogy különböző szabályozásokkal és szakpolitikákkal 2030-ra a vállalatok digitalizációs fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, és az ország vállalkozásai az EU TOP10 országai közé kerüljenek.
Átállás egyik napról a másikra
2025 január 1-től drasztikus változásra számíthatnak a hazai vállalkozások: a villamosenergia- és földgázszámláikat ezután csak elektronikusan fogadhatják majd be. Az Audax Renewables energiakereskedő vállalat személyre szabott online ügyfélfiókot hozott létre, ahol a vállalatok áttekinthetik a számlázásukat, és egyéb ügyintézés mellett azt is ellenőrizhetik, hogy van-e például tartozásuk.
Az EU – jelenleg még nem elfogadott – elképzelése szerint az elektronikus számla új formátuma idővel olyan adatstruktúrát, kódolást kellene, hogy kapjon, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos dokumentumkezelő-, számlázó- vagy könyvelőszoftverek automatikusan kinyerjék a számla tartalmát. Ez igazán nagy kihívást okoz majd a vállalkozásoknak, hiszen a jelenleg sok esetben használt PDF elektronikus számla nem felel majd meg az új feltételeknek.
A cikk megjelenését az Audax Renewables támogatta.
