Orbán Xi Jinpingnek: Mindig a béke oldalán állunk, soha nem a háborúéban

Magyarország számára fontos, hogy Kína a világban a békét elősegítse, mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben, ahol találkozott Xi Jinping kínai elnökkel. Az MTI szerint a magyar miniszterelnök a találkozón kiemelte, hogy a magyarok békét szerető nép.

Orbán Viktor elmondta, hogy a magyarok a béke, egyensúly és harmónia iránt törekednek, ezért "mindig a béke oldalán állunk és soha nem a háborúéban". "Számunkra nagy jelentőséggel bír, hogy Kína a világban a békét hirdeti a háború helyett. (...) Értékeljük a békekezdeményezését is, amikor a Magyarország szomszédságában lévő konfliktusról van szó" - mondta Orbán Xi Jinpingnak, aki két hónappal ezelőtt járt Magyarországon. Akkor Orbán a találkozót történelminek nevezte, ahol komoly megállapodások születtek és ahol a két nemzet barátságának alapjait generációkra megerősítették. Hétfőn Orbán köszönetet mondott a kínai elnöknek a két ország kapcsolatainak szintjének emeléséért, mondván, hogy azóta folyamatosan dolgoznak azon, hogy tartalommal töltsék meg ezt a kapcsolatformát. A miniszterelnök gratulált Xi Jinpingnak a világpolitika mai zűrzavaros helyzetében a világ számára képviselt erőnek és stabilitásnak.

Orbán egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy "a háborúskodó feleken kívül három világhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína döntésétől függ, mikor ér véget az Oroszország és Ukrajna közötti háború. Ezért jöttünk Pekingbe a háborúskodó felekkel folytatott találkozóim után".

A találkozón, amelyet Orbán "Béke Misszió 3.0"-nak nevezett, részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Máté János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, és Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.

Szijjártó Péter Pekingben elmondta, hogy a magyar-kínai kereskedelmi és befektetési együttműködés a következő években is szilárd alapot biztosít majd a gazdasági növekedéshez. Jelenleg kínai vállalatok 6400 milliárd forint értékben fektetnek be Magyarországon, közvetlenül mintegy 25 000 új munkahelyet teremtve, ezzel Magyarországot az autóipari forradalom és a technológiai megújulás globális központjává téve. Hozzátette, hogy a nyártól hetente huszonegy közvetlen járat fogja összekötni Budapestet hét kínai várossal.

"Új megállapodások is készülőben vannak, és tárgyalásokat folytatunk a sertés- és baromfihús magyarországi exportjának újraindításáról is, már csak a technikai részleteket kell tisztáznunk" - mondta az MTI szerint.

Viktor Orbán hétfőn érkezett Pekingbe, amit béke missziónak nevezett, hogy találkozzon Xi Jinping kínai elnökkel. A múlt héten Orbán titokban utazott Moszkvába, az utat még sajtófőnöke, Havasi Bertalan sem említette. A moszkvai utat nem közölték előre az EU tagállamainak külügyminisztériumaival, az EU vezetőivel, sem a NATO főbb szövetségeseivel, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, nem hivatalosan értesítették őket az Orbán-Putyin találkozó terveiről. Az EU külügyi főképviselője a találkozóról azt írta, hogy Viktor Orbán kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében látogatott Moszkvába. Orbán néhány nappal Moszkva előtt Kijevben is járt. Július 5-én és 6-án részt vett az Azerbajdzsánban megrendezett Türk Államok Szervezetének (TASZ) csúcstalálkozóján.

Az azerbajdzsáni útról az EU külügyi főképviselője azt írta, hogy Magyarország nem kapott felhatalmazást a Türk Államok Szervezetével való kapcsolatok előmozdítására a Tanácstól. Magyarország jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét tölti, 2023. december 31-ig.

Magyarország "anti-war action plan" tervezetet fogadott el

Gergely Gulyás, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a magyar kormány egy "anti-war action plan"-t fogadott el, amelynek fő pontjai a következők:

• A háborúpárti propaganda elleni küzdelem: a politikai pártoknak és a médiumoknak átláthatóvá kell tenniük finanszírozásukat; Gulyás hozzátette, hogy törvény szerint természetesen csak a média kaphat külföldi finanszírozást, és a szabályozás elsősorban az EU-n kívülről érkező finanszírozásra fog összpontosítani. "Ami a külföldről érkező, háborús propagandára használt alapokat illeti, Magyarország fenntartja a jogot, hogy visszaküldje azokat a feladónak." A jogi minisztert felkérték, hogy dolgozza ki, hogyan lehetne ezt szabályozni. Gulyás hozzátette, hogy bár vannak erre vonatkozó EU-szabályozások is, a kormány egy kicsit jogállamibb megoldást részesítene előnyben, mert az EU megoldása túl szigorú és radikális.
• A háború alatt extra profitot termelő multinacionális vállalatoknak védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Ilyenek például a bankok vagy az energiaágazatban tevékenykedő vállalatok. Minden banknak, amely nem növelte államkötvényekben tartott állományát, bankadót kell fizetnie. A tranzakciós adót megemelik, és devizaátváltási illetéket is bevezetnek. Emellett befagyasztják a személyes számlák díjait és a kártyahasználatért felszámított díjakat.

Gulyás többször is hasonlította a magyar tervezetet, amely kötelezné a médiumokat, hogy jelentsék az EU-n kívülről származó összes finanszírozást, az EU Tanács 1428-as rendeletéhez, de később, egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a kettő közötti egyetlen hasonlóság az, hogy mindkettő a médiával kapcsolatos.

Az EU rendelete az orosz médiára vonatkozik, és megtiltja azokat a médiákat, amelyek hibrid tevékenységet folytatnak Európában. Gulyás szerint egy ilyen erős rendelkezés inkább elrettentő, és a kormány nem szándékozik lapokat betiltani. Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan magyar médiumok, amelyek hibrid tevékenységet folytatnak, nem adott egyértelmű választ.

A Telex arra kérte Gulyást, hogy magyarázza meg, mit értenek "háborús propagandán", amellyel a kormány szándékozik szembenézni, és mely médiumok terjesztik azt. Gulyás azt mondta, hogy erre a kérdésre a jogi miniszter fog választ adni későbbi időpontban.

A Béke Misszió

Gulyás szerint a háborús propaganda uralja az európai országokat, és a kormányok ezen alapulva hozzák meg döntéseiket, miközben Magyarország a békében érdekelt, ami mindkét fél részvételét igényli. Gulyás hozzátette, hogy elsősorban a nagyhatalmak képesek a békét előidézni, ezért utazott a magyar miniszterelnök Kínába is.

Magyarország szándéka, hogy fenntartsa a kapcsolatot minden olyan vezetővel, aki segíthet véget vetni a háborúnak. Nincs konkrét béketerv, de ami biztosan szükséges a békéhez, az a tűzszünet.

Gulyás szerint sokan gyanakodva tekintenek erre a béke misszióra, és támadják Magyarországot emiatt, mivel nem számítanak önálló magyar véleményre. Azt mondta, hogy az országot politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak teszik ki, hogy megváltoztassák meggyőződését, de ez nem fog megtörténni.

A kormány mindent meg akar tenni, amit egy ekkora ország megtehet a béke elérése érdekében, így további találkozók lesznek. Tisztában vannak a Magyarország méretével járó korlátokkal, de a legfontosabb, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a békéről, hogy Kína és Amerika kényszerítse a feleket a tárgyalóasztalhoz.

Orbán moszkvai látogatása sikeres volt, mert lehetővé tette, hogy mindkét féllel tárgyaljon, amit az EU nem tett meg

Orbán Viktor moszkvai útjáról szólva Gulyás azt mondta, hogy az sikeres volt, mert közelebb hozta a békét. Azt mondta, hogy a cél az kell, hogy legyen, hogy a háborúban álló feleket a frontvonalról a tárgyalóasztalhoz hozzák, és Viktor Orbán abban a helyzetben van, hogy mindkét féllel tárgyalhat.

Gulyás szerint nem beszélni az oroszokkal, ahogy Európa jelenleg teszi, nem fog eredményre vezetni, és ha van egy amerikai elnök, aki érdekelt a békében, akkor megállapodás születik az oroszokkal Európa nélkül. Ezért próbál Magyarország más utat járni, és ezért, az Európai Unió elnökségét betöltve, Viktor Orbán tárgyalásokat folytatott mindkét féllel.

Arra a kérdésre, hogy Orbán tisztázta-e ezt a különbséget Putyinnal, Gulyás azt válaszolta, hogy ténykérdés, hogy Orbán találkozója Putyinnal az EU Tanácsának elnöksége alatt történt-e. Orbán soha nem mondta, hogy az EU nevében tárgyalt Putyinnal, de ha Putyin azt mondta, a magyar kormány nem vállalhat felelősséget érte.

Gulyás: A Patriots for Europe lesz az EP harmadik legnagyobb politikai csoportja

Amikor arról kérdezték, hogy a Patriots for Europe a következő héten még több tag bejelentésére számíthat-e, és milyen hatással lehet ez az európai színtérre, Gulyás azt mondta, hogy úgy véli, a szám tíz fölé fog menni. Azt mondta, hogy ezáltal létrejön az EP harmadik legnagyobb csoportja, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bár nem fogja megváltoztatni az erőviszonyokat, létrehoz egy olyan platformot, ahol a valóban konzervatív, béképárti erők szót emelhetnek.

Gulyás szerint a Patriots for Europe 80 és 90 tag közötti létszámmal fog rendelkezni. Eszter Vitályos hozzátette, hogy éppen most kapta a hírt, hogy Franciaország Nemzeti Tömörülése is csatlakozni fog a csoportosuláshoz.

A gyors, pontos és pártatlan magyarországi hírekért iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!