Orbán Viktor moszkvai látogatása súlyos diplomáciai konfliktust okozott az EU-ban
Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása jelentős vitákat váltott ki Európa-szerte, és nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától, a találkozó kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében zajlik.
Miközben Orbán Viktor a honvédségi gépen érkezik Moszkvába, az Európai Unió leköszönő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök semmilyen formában nem képviseli az EU-t az orosz fővárosban tett látogatása során. Az Európai Unió külügyi szolgálata is megerősítette, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást az EU Tanácsától a moszkvai látogatásra.
A közlemények szerint Magyarország jelenleg tölti be a soros elnökséget az Európai Tanácsban, de ez nem jelenti az Unió külső képviseletének jogát, amely állam- vagy kormányfői szinten az Európai Tanács elnökének, miniszteri szinten pedig az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a feladata. Az EU álláspontja Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban egyértelmű, és kizárja az EU és Putyin elnök közötti hivatalos kapcsolatokat.
A külügyi szolgálat közleménye emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vádat emelt Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, és elfogatóparancsot adott ki rá a szerepe miatt, amit Ukrajnából Oroszországba vitt gyerekek kényszerdeportálásában játszott. A 24.hu a napokban úgy értesült, hogy Orbán Viktor feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg az ICC-ből való kilépés lehetőségét.
Sajtóhírek szerint Orbán Viktor kijevi látogatása után néhány nappal, pénteken Moszkvába utazik, ahol a Kremlbe is ellátogat. A kormány részéről egyelőre nem kommentálták a hírt, ám egy honvédségi gép ezekben a percekben landol az orosz fővárosban. „Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett” – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
Ez Orbán Viktor első oroszországi útja az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta. A magyar kormányfő utoljára 2022. február 1-jén járt Moszkvában, és azóta több találkozója is volt Putyinnal, többek között 2023 októberében Pekingben, ahol a két vezető egyeztetett a magyar–orosz együttműködésről a gáz- és olajszállítások, valamint a nukleáris energia területén. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor csütörtökön azt írta, hogy az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében Oroszországgal tárgyaljon.
Több tagállam szerint Orbán Viktor átlépte a hatáskörét, a magyar kormány szerint nem. Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő és Bóka János miniszter hangsúlyozta, hogy Orbán nem az EU nevében járt el Kijevben, és nem volt joga a Tanács nevében beszélni. Bóka János szerint Orbán közvetítőnek látja a szerepét, akinek célja, hogy megértse és tisztázza az érdekelt felek álláspontját. Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában is megerősítette, hogy a soros elnökség nem jogosít fel arra, hogy bárkinek a nevében tárgyaljon, és saját szerepét úgy határozta meg, hogy „eszköz a békét akaró jó emberek kezében”.
Az Európai Bizottság tagjai miért nem látogatták meg az új soros elnököt az elnökségének első hetében, arra Kovács Zoltán szerint a rövid időintervallum miatt nem lett volna elég idő egy tartalmas találkozóhoz. Az EU soros elnöksége nevében eljáró tisztviselőnek a nemzetközi porondon és más uniós intézményekkel való hivatalos tárgyalása során saját országának álláspontja helyett a 27 tagállam közös álláspontját kell képviselnie.
Az ukrajnai háború kapcsán sem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban, sem pedig a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában nem hoztak olyan döntést, hogy megkezdenék a tárgyalásokat Oroszországgal. Az Európai Tanács konklúziójában az ukrajnai béke kapcsán pontosan az alábbiakban állapodtak meg egyhangúlag a tagállamok vezetői:
Az Európai Tanács üdvözli az ukrajnai békéről szóló, 2024. június 15-én és 16-án, Svájcban tartott csúcstalálkozó eredményét. Az Európai Unió és tagállamai fenn fogják tartani az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás jöjjön létre az ENSZ Alapokmányában foglalt elveken és a nemzetközi jogon alapuló átfogó, igazságos és tartós béke megteremtéséhez – különösen a legfontosabb fejlődő országok és feltörekvő gazdaságok részéről –, összhangban Ukrajna békeformulájának alapelveivel és célkitűzéseivel
– áll a dokumentumban.
Az uniós vezetőket váratlanul érte Orbán Viktor moszkvai látogatása, és az Európai Bizottság fontolóra veszi, hogy egyáltalán eljöjjenek-e a delegációjukkal Budapestre a soros elnökség alkalmából. Eric Mamer főszóvivő elmondta, hogy sem Orbán, sem a kormány többi tagja nem egyeztetett velük, mielőtt a magyar miniszterelnök elutazott volna Moszkvába. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tisztázta, hogy Orbán Viktor volt az, aki kezdeményezte a pénteki találkozót az orosz elnökkel, mindössze két nappal azelőtt.
Orbán Viktor találkozott Vlagyimir Putyinnal a Kremlben, röviddel a katonai repülőgép moszkvai leszállása után. Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy megvitathatják kapcsolatukat a nehéz körülmények között, beleértve az ukrajnai konfliktust. Orbán megköszönte Putyinnak a találkozót a kihívások ellenére, hangsúlyozva annak jelentőségét Magyarország EU-elnöksége miatt. Putyin említést tett az EU-val folytatott kereskedelmi forgalom jelentős csökkenéséről és elkötelezettségét fejezte ki a folyamatban lévő projektek iránt. Orbán kiemelte a találkozó egyedi jellegét és Magyarország szerepét a konfliktusban álló felek közötti párbeszéd elősegítésében.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is megszólalt Orbán Viktor moszkvai látogatásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a magyar miniszterelnök nem a NATO-t képviseli, és előre tájékoztatta a szövetséget a látogatásról. Stoltenberg kiemelte, hogy Magyarország támogatta azokat a nyilatkozatokat, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját, és minden NATO-kötelezettségének eleget tesz.
Az Európai Bizottság lemondhatja tervezett látogatását Magyarországra Orbán Viktor moszkvai útja miatt. Orbán útja kritikát váltott ki, aggodalmakat keltve, hogy veszélyeztetheti a Bizottság közelgő látogatását Magyarországra. Az Európai Bizottság szóvivője szerint Orbán moszkvai látogatása kétségeket vet fel a Bizottság magyarországi látogatásával kapcsolatban. Orbán útját Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú tárgyalásként tekintik, nem az EU képviseletében. Az EU kijelölt külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas kritizálta Orbánt, amiért nem képviselte az EU-t Moszkvában. A német kancellár, Scholz ismételten megerősítette az EU elítélő álláspontját Oroszország agressziója ellen, és hangsúlyozta Ukrajna iránti támogatásukat. Litvánia elnöke, Nausėda is elítélte az utat, hangsúlyozva Ukrajna iránti támogatást. Az EU következetesen elítélte Oroszország cselekedeteit Ukrajnában, ahogy a legutóbbi csúcstalálkozó következtetéseiben is megegyeztek. Orbán korábban támogatta ezeket az EU állásfoglalásokat.
Az európai vezetők közül többen sem támogatják a magyar miniszterelnök döntését, ám akadnak olyanok is, akik már kevésbé voltak elítélőek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Gitanas Nauseda litván elnök is nyilvánosan kritizálták Orbán Viktor moszkvai látogatását, hangsúlyozva, hogy nem képviseli az EU érdekeit, és mandátuma sincs az EU nevében tárgyalni. Nauseda litván elnök különösen élesen fogalmazott: "Ha tényleg békét akarsz, nem fogsz kezet egy véreskezű diktátorral, hanem minden erőfeszítést megteszel Ukrajna támogatására".
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. július 1-jén. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)
