Az ipari termelés csökkenése és a kiskereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon

A magyar ipari termelés volumene jelentős visszaesést mutat, mind az előző évhez, mind az előző hónaphoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a csökkenés különösen érzékelhető a jármű- és akkugyártás területén, míg a kiskereskedelmi forgalom majdnem teljesen stagnált az előző hónaphoz képest.

2024 májusában az ipari termelés volumene 5,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva pedig 4,9 százalékkal. A KSH előzetes adatai szerint ez a tendencia már 2022 vége óta tart. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónap áprilisához mérten 1,1 százalékkal mérséklődött.

A statisztikai hivatal részletes jelentése még várat magára, de a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a villamos berendezés gyártása, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása mutatott visszaesést, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása növekedést ért el.

Az ipar gyengélkedése mögött elsősorban az akku- és járműgyártás visszaesése áll, ami már hónapok óta jellemző trend. Az akkugyártás terén a helyzet különösen aggasztó, hiszen májusban az akkugyártás éves alapon 23 százalékkal zuhant.

Az év első öt hónapjában az ipari termelés 2,4 százalékkal volt kisebb, mint a 2023-as azonos időszakban. Ez a folyamatos csökkenés jelzi, hogy a magyar ipar továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe a közeljövőben.

A kiskereskedelmi forgalom májusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint májushoz képest a növekedés mindössze 0,1 százalék volt.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1, a használtcikk-üzletekben 6,0, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,2 százalékkal nőtt, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,0 százalékkal csökkent.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Január-májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Az ipari termelés májusi részletes adatait a KSH július 12-én teszi közzé második becslése alapján.