Ukrajna államcsőd szélén

Ukrajnának egy hónapja maradt, hogy elkerülje az államcsődöt, miközben a külföldi magánhitelezők által korábban vállalt kétéves moratórium augusztus elsején jár le, és jelenleg nem ismert, hogy hajlandóak-e megújítani azt.

Az Economist szerint Ukrajna egyre súlyosabb likviditási hiánnyal néz szembe, ami akár államcsődhöz is vezethet egy hónapon belül. Áprilisban az amerikai törvényhozás 60 milliárd dollár értékű segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára, és további 50 milliárd dollárt a G7-ek ígértek az országnak az orosz jegybank nyugati pénzintézetekben befagyasztott vagyonából.

Ezek az összegek jelentősek, de nagy részük katonai kiadásokra és előre meghatározott célra érkezik, a szabadon felhasználható készpénz csak egy kisebb része a támogatásnak. Az Egyesült Államoktól 8 milliárd dollár, az Európai Uniótól pedig 38 milliárd dollár érkezik, utóbbi összeg három évre elosztva.

Ukrajna hamarosan szembesülhet a hitelezői nyomásával, mivel a moratórium lejárta után a magánkötvény-tulajdonosok, mint például a francia Amundi és az amerikai Pimco, követelhetik a tartozások törlesztését. Az éves ukrán költségvetés második legnagyobb kiadása a védelem után az évenkénti hiteltörlesztés lenne, ami a GDP 15 százalékát teszi ki.

Az ukrán kormánynak két lehetősége van: vagy megegyezik a hitelezőkkel, vagy bejelenti az államcsődöt. Az államcsőd nem csak gazdasági, hanem politikai csapás is lenne, jelezve, hogy a hitelezők nem bíznak Ukrajna győzelmében, vagy nem tartják meggyőzőnek a nyugati országok elköteleződését az ukrán ügy mellett.

Az adósság átütemezése időigényes folyamat, amely háború idején ritkán történik meg, és gyors lebonyolítása is hónapokat, bonyolultabb esetben éveket vehet igénybe. Az ukrán pénzügyminiszter, Szerhij Marcsenko egy olyan megállapodást javasolt, amely 60 százalékkal csökkentené az adósságok jelenértékét, de a hitelezők szerint 22 százalék lenne észszerűbb.

Ha Ukrajna nem tud fizetni, akár megállapodnak az adósság befagyasztásáról, akár államcsődöt kell bejelenteniük, a valóság az, hogy Ukrajna nem fizet. A hitelezők követeléseinek kitartása azt is jelentheti, hogy kevés bizalmuk van az ország háború utáni újjáépítésében.

Az IMF és a nyugati szövetségesek szerint a háború után Ukrajna képes lesz visszatérni a nemzetközi pénzpiacra, és a szövetségesek elengedik majd a tartozásait, de a hitelezők kétségbe vonják ezt a kilátást. Attól tartanak, hogy az adósság átstrukturálása a nyugati államok kísérlete lehet arra, hogy a háború pénzügyi terheit és az újjáépítés költségeit áthárítsák a magánbefektetőkre.

Az alapinfrastruktúra és a közigazgatási épületek újjáépítése, valamint a szükséges munkaerő kiképzése nem hoz hasznot anyagi értelemben, különösen nem a befektetők számára. Ha Ukrajna a következő hetekben vagy hónapokban csődbe menne, az a nyugati kormányok és a magánhitelezők közötti bizalmatlanságot tárhatná fel.