Az amerikai energiapiacon és politikai életben történt változások
Az amerikai energiapiacon és politikai életben olyan változások történtek, amelyekre korábban még nem volt példa, és ezek a változások jelentős hatással lehetnek az ország jövőbeli energiastratégiájára és politikai irányvonalára.
Az elmúlt heti amerikai elnökválasztási vita során az energia kérdése csak röviden került szóba, de a Bloomberg szerint érdemes lehet alaposabban megvizsgálni a témát. 2021. január 6-án, amikor a Capitoliumot megostromolták, Donald Trump azt állította, hogy az USA energiafüggetlen volt. Az energiafüggetlenség azt jelenti, hogy egy ország képes saját szükségleteit kielégíteni külföldi import nélkül, azonban az USA jelenleg nem mondható energiafüggetlennek, és ez 2021 januárjában sem volt másképp.
Az Egyesült Államok továbbra is importál bizonyos típusú nyersolajat, mivel néhány finomító nem képes kezelni a palaövezetben termelt készleteket. Emellett az amerikai atomreaktorok még mindig orosz uránt használnak, bár ezzel kapcsolatban már létezik egy hosszú távú leválási terv.
Trump elnöksége alatt azonban az USA 2020-ban több mint fél évszázad óta először vált nettó kőolajexportőrré, ami a palaolaj-termelési boomnak köszönhető. A szél- és napenergia-termelés is jelentősen megugrott, köszönhetően a javuló gazdaságosságnak, a fejlettebb technológiának és a kedvező szakpolitikai kezdeményezéseknek.
Biden elnöksége alatt a tendencia folytatódott, és az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) adatai szerint tavaly rekordot döntött az ország teljes primerenergia-termelése, amely 4%-kal nőtt. Az output nemcsak hogy rekordot döntött, de jelentősen meghaladta a fogyasztást, a többlet 9 ezer milliárd BTU volt, ami a legmagasabb az 1949-ig visszanyúló időszakban.
A jövőbeli kilátásokat tekintve, bár az adókedvezmények segíthetnek a megújuló energiaforrások kapacitásának növelésében, és az amerikai nyersolajtermelés továbbra is növekszik, a növekedés üteme várhatóan le fog lassulni az elkövetkező években. Ezzel szemben az amerikai energiaigény drámaian megnőhet az adatközpontok iránti növekvő igény miatt, amelyet a mesterséges intelligencia terjedése is erősít. Ezért fontos lesz részletekbe menően megvitatni, hogy az USA hogyan fogja kezelni a növekvő energiafogyasztás kihívásait.
A politikai színtéren Joe Biden elnök jövője is kérdésessé vált. A New York Times szerint Biden úgy véli, hogy ha a következő napokban nem tudja meggyőzni a közvéleményt alkalmaságáról, akkor nem biztos, hogy meg tudja menteni a kampányát. A Reuters értesülései szerint Kamala Harris alelnök lehet a legesélyesebb alternatíva Biden leváltására a demokrata párton belül, különösen azután, hogy az első elnökjelölti vitában Biden teljesítménye aggodalmat keltett a pártban. Prominens demokrata politikusok Harris mellett másokat is javasoltak Biden helyére, köztük Gavin Newsom kaliforniai, Gretchen Whitmer michigani és Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzókat, de az alelnök szinte megkerülhetetlennek bizonyul. A demokraták új elnökjelöltjeként Harris átvenné a Biden-kampányból összegyűjtött pénzt, és megörökölné a kampány infrastruktúráját. Egyelőre úgy tűnik, Biden mindennek ellenére marad.
Minden harmadik demokrata szerint Bidennek be kellene fejeznie újraválasztási kampányát, és 59 százalékuk érzi úgy, hogy túl idős a kormányzáshoz. Biden és stábja a vita óta kerülte a sajtómegjelenéseket, az újságírók kérdéseire sem válaszolt a történtek értékelése kapcsán. A súlyos leszerepelést követően sokakat meglepett Bidennek a vita másnapján tartott 15 perces észak-karolinai kampánybeszéde, amiben arról beszélt, hogy folytatja a küzdelmet az Egyesült Államokra leselkedő egzisztenciális fenyegetés ellen, és amit különösebb hibák nélkül, magabiztosságot sugározva vitt végig a koros elnök. Azonban a Demokrata Pártban keletkezett pánikról, és az elnök visszaléptetésétől hangos az amerikai és nemzetközi sajtó. Bár számtalan felszólítás érkezett Biden visszalépésére, többek között a New York Times szerkesztősége, és egy texasi demokrata képviselő, Lloyd Doggett részéről, az újrázni kívánó idős amerikai elnök kampányszóvivője, Seth Schuster a The Hill kérdésére közölte, hogy nincsenek ilyen terveik. Biden a pénteken Wisconsinban tervezett, első tévés megszólalásakor a vita óta, végre tiszta vizet önthet a pohárba, és kísérletet tehet választói bizalmának visszaszerzésére.
A demokraták kitartanak azon hitük mellett, hogy Trump ismételt hatalomra kerülése véget vetne a demokráciának, míg a republikánusok szerint Biden egy európai típusú szociáldemokrata irányba vinné el az ország vezetését, például magasabb adók bevezetésével.
