Ausztria és Svájc árvízvédelmi beruházása

Ausztria és Svájc összesen 2,1 milliárd eurót tervez befektetni a Rajna menti árvizek megelőzésébe, céljuk a Rajna völgyében élő 300 ezer ember védelme.

A két ország közötti megállapodást májusban írták alá, és az osztrák parlament már jóváhagyta a projektet. A svájci kormány jóváhagyása még várat magára, és lehetőség van arra is, hogy a döntés népszavazás tárgyát képezze. A költségeket az osztrák szövetségi kormány és Svájc közel egyenlő arányban osztja meg, Ausztria részéről 2052-ig mintegy 1,1 milliárd eurós kiadással számolnak.

Ignazio Cassis, a svájci szövetségi tanács tagja hangsúlyozta, hogy Svájc sebezhető a természeti katasztrófákkal szemben, amit a közelmúltban bekövetkezett halálos árvíz is alátámaszt.

A tervek szerint a folyó egy 26 kilométeres szakaszán bővítenék a medret, még mielőtt az Németország, Ausztria és Svájc határán található Bodeni-tóba torkollik. A XX. században a folyót csatornaszerűvé alakították, és gátakkal szűkítették a medrét az árvízvédelem érdekében. Ez a megoldás ideiglenesen hatékony volt, de a klímaváltozás következtében további intézkedésekre van szükség.

Jelenleg a folyómeder képes elviselni egy 100 évente egyszeri áradást, ami körülbelül 3100 köbméternyi vizet jelent. Becslések szerint egy 300 évente egyszeri, szélsőséges árvíz akár 11 milliárd svájci frank (11,3 milliárd euró) kárt okozhatna. A klímaváltozás hatására az ilyen események bekövetkezésének esélye jelentősen megnő.

A probléma megoldásaként a mérnökök terveikben több területet szeretnének biztosítani a folyónak, ami a folyómeder teljes átalakítását és a természetes állapot visszaállítását jelenti. Egyes szakaszokon a folyómeder akár 380 méter szélesre is kiterjeszthető lenne, míg jelenleg a legszélesebb részen is csak 70 méter széles.

A Rajna alpesi szakasza ökológiai szempontból is pusztaságot szenved. A jelenlegi infrastruktúra miatt a halfajok visszaszorultak, a gerinctelen fajok pedig eltűntek. A természetes állapot helyreállítása jelentős előnyökkel járhat a régió természetvédelme szempontjából is.

Az építkezés 2027-ben kezdődik, és akár 20 évig is eltarthat.