Az EU Ukrajnának nyújtandó hiteléről
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az EU 35 milliárd euró (14 ezer milliárd forint) kölcsönt nyújt Ukrajnának, amelyet a lefoglalt orosz vagyonból származó profitokból finanszíroznak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Kijevben tett látogatása során jelentette be, hogy az Európai Unió részeként a G7-ek által ígért 50 milliárd dolláros támogatásból 35 milliárd eurót kölcsönöznek Ukrajnának. A kölcsön célja Ukrajna talpra állítása a könyörtelen orosz támadások miatt, amelyek miatt az országnak sürgős uniós támogatásra van szüksége.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte a G7-eknek a felajánlott támogatást, és egy olyan mechanizmus létrehozását sürgette, amely lehetővé teszi a befagyasztott orosz vagyon teljes elkobzását. A G7-ek júniusban állapodtak meg arról, hogy az év végéig 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának, amelyet a területükön lefoglalt orosz vagyonból származó bevételekből fedeznek.
Az Európai Bizottság szerint a hitelt gyorsan Ukrajna rendelkezésére tudják bocsátani, és a hitelből gyakorlatilag korábbi, lejáró kölcsönöket fizethetne vissza Ukrajna. A hitel folyósítását már idén elkezdhetik, és 2025 végére fejeznék be. A hitelnyújtás részletei szerint az EU tagállamok, valamint EU-n kívüli országok „önkéntes felajánlásait és egyéb forrásokat” is becsatornáznának.
A hitelnyújtásra vonatkozó javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU miniszteri Tanácsának is jóvá kell hagynia. A minősített többségű döntés azt jelenti, hogy egy kormány önmagában nem vétózhat, így a hitelnyújtás folyamata előreláthatólag zökkenőmentes lesz. Az EU soros elnökségét a magyar kormány adja az idei év második felében, de az uniós alapszerződésekben rögzített őszinte együttműködési kötelezettség értelmében nem akadályozhatja meg a folyamatot.
Az EU korábban már használt hasonló megoldást, amikor az orosz központi bank EU-ban tárolt tartalékából nyert profitot használt fel. Az orosz vagyon felhasználása azonban nemzetközi jogi kérdéseket vet fel, hiszen az EU nem egyszerűen elvette azt, és elvben bármikor képesnek kell lennie arra, hogy visszaadja. Az EU-nak jelenleg körülbelül 250 milliárd eurós vagyonhalma van, amit az Oroszország elleni szankciókkal foglalt le.
A hitelnyújtás kapcsán az Egyesült Államokban is aggódnak, hogy az uniós szankciókat félévente meg kell újítani, és egy tagállam kormánya kihúzhatná a szőnyeget a hitelnél használt vagyon alól egy vétóval. A megoldás az lehetne, hogy hosszabb időszakra hosszabbítsák meg a szankciókat, amelyhez szintén egyhangú döntés szükséges. Azonban a mostani kölcsönt a magyar kormány nem tudja megvétózni, mivel ahhoz az Európai Parlament és az EU-tagállamok minősített többségének támogatása szükséges. A megállapodás szerint az ukránok a befagyasztott orosz eszközökből származó rendkívüli profitot felhasználhatják a G7-tagok által nyújtott hitelek visszafizetésére.
Von der Leyen "kirívó és aljas" kísérleteknek nevezte az ukrajnai polgári energetikai infrastruktúrája elleni közelmúltbeli orosz támadásokat, melynek az ország sötétségbe taszítása a célja. A Bizottság elnöke csütörtökön mutatta be Brüsszel téli energiaellátási tervét Kijev számára. Eszerint 2,5 gigawattnyi kapacitást fognak helyreállítani ezen a télen, ami az EU becslése szerint a 15 százalékát teszi ki Ukrajna szezonbeli szükségleteinek. Ezenfelül az uniós villamosenergia-hálózathoz is szeretnék csatlakoztatni a kelet-európai országot, így a tagállamok további 2 gigawattot exportálhatnának Kijevbe a tél folyamán. Az orosz támadások következtében mintegy 9 gigawatt (GW) kapacitás esett ki az ukrán energetikai rendszerből.
Az EU májusban megállapodást kötött a tagállamokkal, miszerint a befagyasztott vagyonból származó bevételek 90%-át egy uniós kezelésű, Ukrajnának nyújtandó katonai segélyalapba irányítják, míg 10%-át egyéb támogatási formákra fordítják. Uniós diplomaták szerint Ukrajna várhatóan júliusban kapja meg az első részletet ebből a támogatási csomagból.