Schmidt Mária és Rácz András reagált Orbán Balázs '56-os kijelentésére

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, és Rácz András Oroszország-szakértő kritikusan reagáltak Orbán Balázs kijelentésére az 1956-os forradalom és az ukrajnai háború összehasonlításával kapcsolatban.

Schmidt Mária szerint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot nem lehet összehasonlítani Oroszország Ukrajna elleni agressziójával. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot nem fegyverezte fel éveken keresztül az Amerikai Egyesült Államok és a NATO, nem kapott semmiféle logisztikai támogatást, sem fegyverszállítmányokat, és diplomáciai támogatást sem álltak a magyarok mögé. Ennek ellenére a bátor magyar szabadságharcosok mégis felvették a harcot a hatalmas túlerőben lévő szovjet birodalommal.

> Mi mégiscsak a szabadságharcosok népe vagyunk. Dicsőség a hősöknek! Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak!

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mandiner szerdai videós műsorában azt mondta, hogy „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe”.

Török Gábor elemző az év legnagyobb politikusi hibájának nevezte Orbán Balázs kijelentését, míg Magyar Péter szerint Orbán Balázsnak még október 23. előtt mennie kell a miniszterelnök mellől.

Az ellenzék több pártja, köztük a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Jobbik, a Momentum és a Magyar Szocialista Párt is lemondásra szólította fel Orbán Balázst. A TISZA Párt elnöke, Magyar Péter szerint a politikai igazgatónak le kell mondania október 23-ig, az 1956-os forradalom évfordulójáig.

Több fideszes politikus és háttérember is érthetetlennek találta Orbán Balázs kijelentését. Egyikük név nélkül elmondta, hogy többen ledöbbentek a kijelentésen. Rácz András Oroszország-szakértő szerint a kormány nem védené meg Magyarországot egy orosz támadással szemben.

Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő szerint a politikus szerencsétlenül fogalmazott, de fontos neki az ország szuverenitása.

> Négyszemközt is szoktam beszélni Balázzsal, tudom, mit gondol ezekről a kérdésekről, és nagyon nem azt, ami ebből az interjúból lejön. Azt az álláspontot próbálta bizonyítani, hogy abba kellene hagyni a konfliktust, mert a politikai célok nem indokolják a sok áldozatot, de nagyon rosszul fejezte ki magát.

A botrány kirobbanása után Orbán Balázs a közösségi oldalán reagált a felháborodásra: szerinte sokan félreértették a nyilatkozatát, de háborúpárti hazudozást is emlegetett.

> Magyarország álláspontja világos: nem látjuk értelmét a több mint két és fél éve zajló ukrán-orosz háborúnak, amiben több százezer ember meghalt, több százezer négyzetkilométer terület elveszett és egy ország megsemmisült. Hogy miért? A semmiért. A háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, illetve diplomáciai úton mielőbb véget kellett volna vetni neki. Mindenki sokkal jobban járt volna. 1956 magyar hőseit ezen mostani magyar állásponttal szembeállítani a külföldi finanszírozású propagandasajtó és a háborúpárti politikusok bevett módszere, amit felháborítónak tartok és minden alkalommal visszautasítok.

Rácz András Oroszország-szakértő pontról pontra elemezte Orbán Balázs válaszát. Rácz szerint Orbán Balázs kijelentése szórakoztató keveréke a tévedéseknek és terelési próbálkozásoknak.

A) Orbán Balázs szerint „több százezer négyzetkilométer terület elveszett”.

Rácz szerint ezzel két probléma van. „Egyrészt, hogy ez számszerűen nem igaz, ugyanis Ukrajna területe kicsit több, mint 603 000 négyzetkilométer, ennek kb. 20 százaléka van megszállás alatt. Ergo, nem több százezer négyzetkilométer területről van szó, hanem „csak” kb. 120 000-ről” – írja a szakértő, majd megjegyzi, hogy „több is orosz kézen lenne, de az ukránok 2022 tavaszán és őszén sikeresen felszabadították Kijev, Csernyihiv, Harkiv és részben Herszon megyéket (mert ugye nem Orbán Balázsra hallgattak, hanem harcoltak a saját hazájukért.)”

A másik probléma Rácz András szerint az, hogy „elveszettnek tekinteni ezeket a területeket azt jelenti, hogy Orbán Balázs szerint az orosz megszállás végleges, ezeket a területeket Ukrajna már nem szerzi vissza, és azzal, hogy ezt kinyilatkoztatja, csak megerősíti az első, botrányos megnyilvánulását, amiben értelmetlennek tekinti az Oroszországgal szembeni ellenállást”.

B) A háborúban Orbán Balázs szerint „egy ország megsemmisült”.

> Nos, ez lehet, hogy meglepő lesz, de Ukrajna nem semmisült meg

– írja Rácz, hozzátéve, hogy „az ország megvan, létezik, él és harcol a fennmaradásáért, a saját állampolgáraiért, nem mellesleg ezzel védve Magyarországot (attól az orosz agresszortól, aki ellen Orbán Balázs nem védekezne)”.

C) Orbán Balázs szerint az ukrán emberek a „semmiért” haltak meg.

Rácz szerint ez sem talált, az ukránok ugyanis azért haltak meg, amiért az 1848-as és az 1956-os magyar hősök, és „amiért Orbán Balázs szerint nem érdemes harcolni: a saját hazájuk szabadságáért és függetlenségéért”.

D) Orbán Balázs szerint „jó lenne, ha végre vége lenne a háborúnak és a háborúpárti hazudozásnak”.

Ebben az Oroszország-szakértő is egyet ért, legalábbis majdnem. „Jó lenne, ha vége lenne az oroszpárti hazudozásnak a háborúval kapcsolatban” – jegyzi meg.

E) Orbán Balázs „háborúpárti politikusnak és külföldi finanszírozottságúnak nevezve próbálja hitelteleníteni az őt kritizálókat”

– írja Rácz, megjegyezve, hogy nem tudja eldönteni, ő most vajon „külföldi finanszírozású propagandasajtó” vagy „háborúpárti politikus”.

Rácz András úgy véli, Orbán Balázs „saját magát hitelteleníti el azzal, hogy a megfogalmazásaival csak megismétli azokat az állításokat, amikért (jogosan) a kritikákat kapja”. Az egészet úgy összegzi, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója „egyre mélyebbre ássa magát az orosz agresszió mentegetésében”.

A hvg.hu Orbán kijelentése kapcsán írt véleménycikkében Kovács Gábor azt húzza alá, hogy az Alaptörvény, amelyre Orbán Balázs képviselőként fölesküdött, feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét.

Az 1956-os forradalom a szovjet elnyomás és a kommunista diktatúra ellen indult október 23-án. A kezdeti, fegyvertelen tömegtüntetés a civilekre leadott véres sortűz miatt vált felkeléssé. November 4-én a szovjet csapatok megtámadták az országot és egy hét alatt felmorzsolták az ellenállást. A harcokban több ezren haltak meg.

Oroszország 2022. február 24-én indított inváziót Ukrajna ellen. Moszkva terve az volt, hogy néhány nap, vagy hét alatt elfoglalja az ország nagy részét és a fővárost is, ám az ukránok az egész világot meglepve kitartottak a megszállókkal szemben. A harcokban az elmúlt két és fél évben milliók haltak meg.