A hidrogén szerepe az energiaátmenetben

A hidrogén sokak szerint a dekarbonizáció csodafegyvere lehet, ám a jelenlegi hidrogéntermelés 99 százaléka még mindig jelentős üvegházhatású gázkibocsátással jár. A Másfélfok cikkében Szabó John, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa elemzi a hidrogén potenciális szerepét az energiaátmenetben.

A globális hidrogéntermelés energiatartalma 2022-ben már összemérhető az Európai Unió éves villamosenergia-fogyasztásával, de a hidrogéntermelés jelenlegi állapota nem támogatja fenntarthatóan az energiaátmenetet. Szabó John szerint a kék hidrogén, amely földgázalapú termelésből származik szén-dioxid-leválasztással és megkötéssel, nem jelent megoldást, ha az válik meghatározóvá az iparban.

A szerző szerint a megoldást részben a nukleáris energián alapuló (rózsaszín), nagyobb részben pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló (zöld) hidrogén termelése jelentheti. Azonban fontos megfontolni, hogy mely területeken és hogyan alkalmazzuk a hidrogéntechnológiát.

A hidrogén alkalmazásának megfontolt megközelítését a hidrogén létra koncepciója szolgáltatja, amely azt mutatja be, hogy mely területeken lehet fenntartható, észszerű és versenyképes a hidrogén használata. A három kulcsterület az ipar, a közlekedés – különösen a hajózás és a repülés –, valamint a villamosenergia-hálózat kiegyenlítése, ahol a gázerőműveket hidrogénesre állíthatják át.

Szabó John hangsúlyozza, hogy a legfontosabb a karbonsemleges hidrogéntermelési technológiák fejlesztése, és a rózsaszín, valamint leginkább a zöld hidrogén alkalmazása felé kellene elmozdulni.