A Perseverance rover élet nyomaira bukkanhatott a Marson

A NASA Perseverance marsjárója egy olyan kőzetet talált a vörös bolygón, amely mikrobiális élet jeleit hordozhatja magában évmilliárdokkal ezelőtt, de a bizonyítékok megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség.

A Mars-járó által felfedezett, nyílhegy alakú kőzet, amelyet Cheyava Fallsnak neveztek el, kémiai jeleket és struktúrákat tartalmaz, amelyeket a tudósok szerint mikrobiális élet alakíthatott ki. A Mars a távoli múltban rengeteg folyékony vizet tartalmazott és kellemes klímája lehetett, ami elősegíthette az élet kialakulását. A Cheyava Falls kalcium-szulfát ereket és szerves anyagokat tartalmaz, amelyek arra utalnak, hogy egykor víz folyt keresztül rajta. Emellett a rover néhány milliméteres, fekete gyűrűkkel körülvett foltokat is észlelt, amelyek vasat és foszfátot tartalmaznak – ezeket a Földön gyakran mikrobák választják ki.

David Flannery, az ausztráliai Queenslandi Műszaki Egyetem munkatársa és a kutatócsapat tagja szerint a földi kőzetekben ezek a jellegzetességek gyakran a felszín alatt élő mikroorganizmusok megkövesedett emlékei. Morgan Cable, a Perseverance programjának tagja hozzátette, hogy a szerves anyagokat, a víz nyomait és a gyűrűket még sosem látták együtt a Marson.

A Cheyava Falls egy ősi, 400 méter széles, Neretva Vallis nevű folyóvölgy szélén fekszik, amely egykor a Jezero-kráterbe ömlött. A Perseverance ebben a mélyedésben landolt 2021-ben.

A kőzetben található hematit hozzájárul a Mars vörös színéhez, és a kőzetről készült felvételen egyértelműen ki lehet venni a törtfehér, fekete szegélyű, nagyjából egy milliméter átmérőjű köröket, amelyeket a NASA a leopárd foltjaihoz hasonlít.

Ken Farley, a projekt tudósa szerint a most megtalált szikla az eddigi legfontosabb felfedezés, de még számos kérdés vár tisztázásra a kialakulásával kapcsolatban. Két lehetséges magyarázat van: az egyik szerint a kőzet kezdetben szerves vegyületeket tartalmazó iszap volt, a másik szerint olivin van a kőzetben, amely a magmában képződik.

A NASA tervei szerint 2030-ban hozná vissza a Marson összegyűjtött mintákat a Földre, amelyek között ott lehet a most megtalált kőzet egy kis darabkája is. Ha ez sikerül, pontosabb képet kaphatunk arról, volt-e élet a bolygón. Azonban, egyelőre nem világos, hogy mikor és pontosan milyen módszerrel tervezi az űrügynökség hazahozni ezeket a mintákat.

Fontos kiemelni, hogy az adatok egyelőre nem megdönthetetlen bizonyítékai az ősi marsi életnek, és elképzelhető, hogy az észlelt jellegzetességek nem biológiai úton jöttek létre. Ahhoz, hogy a kutatók jobban megértsék a kőzetet, mintákat kell hozniuk a Földre, hogy laboratóriumokban is elemezhessék azokat. A jövőbeli Mars Sample Return misszió célja éppen a rover mintáinak elszállítása lenne, ám a küldetés költségei miatt nemrég komoly veszélybe került. Paul Byrne, a Missouri állambeli Washington Egyetem munkatársa óvatosságra int a felfedezéssel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy pragmatikusan visszafogottnak kell lenniük az eredményekkel kapcsolatban, mivel hasonló jelek olyan folyamat során is létrejöhettek, amelyben élő szervezetek egyáltalán nem vesznek részt. Ráadásul vannak arra utaló nyomok is, hogy a Mars ezen területeit egykor forró magma áraszthatta el, ami megakadályozhatta az élet fennmaradását.