Új NFC funkciók, űrerőmű tervek, deepfake felvételek kiszűrése és banánhulladék újrahasznosítása
Az NFC technológia, az űrtechnológia, a deepfake felvételek kiszűrése és a banánhulladék újrahasznosítása terén is izgalmas fejlesztések várhatók: hamarosan az NFC többfunkciós érintéssel bővülhet, egy amerikai startup űrerőmű-hálózatot tervez az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak számára, új módszer jelenhet meg a manipulált videók azonosítására, és Pakisztánban a banánhulladékból ruha és áram előállítására készülnek.
Az NFC (Near Field Communication) technológia már több mint egy évtizede része az okostelefonoknak, de még mindig vannak olyan olcsóbb készülékek, amelyekből hiányzik ez a sokoldalú chip. Az NFC képes gyorsan kapcsolatot létesíteni két eszköz között, és a mobilfizetés során is ezt használjuk, amikor a telefonunkat a kártyaterminálhoz érintjük.
Az NFC Forum bejelentette, hogy dolgoznak egy új funkció, a Multi-Purpose Tap, azaz a „többcélú érintés” bevezetésén. Ez lehetővé teszi, hogy a fizetés mellett hűségpontokat írjanak jóvá, elektronikus nyugtát küldjenek, az életkort ellenőrizzék, vagy akár jegyet is érvényesítsenek egyetlen érintéssel.
Bár a Multi-Purpose Tap még csak tervezési szakaszban van, az Android Authority szerint az NFC Forum zökkenőmentes bevezetésre számít, de az adatvédelemmel kapcsolatban még vannak kérdések, például a célzott marketingkommunikáció lehetősége miatt.
A Star Catcher Industries, egy floridai startup, egy űrerőmű-hálózat létrehozását tervezi, amelynek célja, hogy a műholdak ne csak saját napelemes rendszereikre támaszkodjanak. Az űrerőmű több energiát tudna biztosítani a műholdak számára.
A tervezett Star Catcher Network egy több műholdból álló csomópontból fog állni, amelyek a napenergiát hasznosítják majd, és továbbítják az űreszközöknek. Ez az energia ötször-tízszer több lehet, mint amit a műholdak saját napelemes rendszereik képesek előállítani.
A Star Catcher Industries szerint 2030-ra akár 40 000 műhold is keringhet az alacsony Föld körüli pályán, és ezek összesített energiaigénye elérheti az 840 megawattot. A cég már 12 millió dolláros finanszírozást kapott a földi próbákra, és ha ezek sikeresek, 2025-ben elindíthatják az első kísérleti egységet az űrbe, ami után a kereskedelmi szolgáltatás is elindulhat.
A Hull Egyetem kutatói egy új módszert fejlesztettek ki, amely segíthet kiszűrni a deepfake felvételeket. A kutatás során a galaxisok vizsgálatára létrehozott eszközökkel, mint a Gini-index és a CAS-rendszer, a szem fényvisszaverődését elemezték, hogy megállapítsák, egy videó valódi-e vagy manipulált. Ha a két szem fényvisszaverődése megegyezik, akkor valódi felvételről lehet szó, ha nem, akkor az eredmény azt mutatja, hogy deepfake tartalommal van dolga a nézőnek. Bár a rendszer nem 100%-osan megbízható, de kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse a gyanút egy felvétel hitelességével kapcsolatban.
A brit Northumbria Egyetem kutatói együttműködve pakisztáni tudósokkal olyan technológia kifejlesztésén dolgoznak, amely segíthet csökkenteni a banánból származó hulladék mennyiségét Pakisztánban. A technológia révén a banán növény egy részét textilszálakká alakítanák át, míg a fennmaradó hulladékból elektromos áramot állítanának elő. Ezáltal Pakisztán vidéki lakosságának mintegy fele juthatna tiszta forrásból származó elektromos áramhoz, miközben a textilipar környezeti terhelése is csökkenne. Pakisztánban évente mintegy 80 millió tonna banánhulladék keletkezik, és a kutatók szerint a folyamat során szintézisgázt állítanának elő, amelyből évente 57 488 millió köbméter szintézisgáz termelhető meg.