Történelmi növekedés a napenergia térhódításában, és még közel sincs a vége

Hosszú elemzést tett közzé a The Economist című lap azzal kapcsolatban, hogy mi történt a napenergiával az utóbbi évtizedekben, és mire lehet számítani a következő években.

Hetven éve, hogy az AT&T Bell Labs bemutatta a napfényt energiává alakító új technológiát. A telefontársaság azt remélte, hogy ezzel kiválthatja az eldugott helyeken lévő berendezéseket működtető akkumulátorokat. A napenergia ma már régen túl van a játékfázison, világszerte Wales területének mintegy felét foglalják el a napelemek, és idén a világ áramtermelésének mintegy 6 százalékát biztosítják – ami majdnem háromszor annyi elektromos energiát jelent, mint amennyit Amerika 1954-ben fogyasztott. A The Economist elemzése szerint ez a történelmi növekedés csak a második legfigyelemreméltóbb dolog a napenergia térhódításában, és még közel sincs vége.

A napenergia exponenciális növekedését ma már ténymegállapításnak lehet nevezni. A telepített napenergia-kapacitás nagyjából háromévente megduplázódik, és így évtizedenként megtízszereződik. A 2030-as évek közepére minden valószínűség szerint a napelemek lesznek a bolygó legnagyobb elektromos energiaforrásai, a 2040-es évekre pedig az összes energia legnagyobb forrása lehet. Az általuk termelt villamos energia teljes költsége kevesebb mint feleannyiba fog kerülni, mint a ma elérhető legolcsóbb energiaforrás.

A világ nagy része – beleértve Afrikát is, ahol 600 millió ember még mindig nem tudja megvilágítani otthonát – energiagazdagnak fogja érezni magát. Ahogy egy gyártott termék összesített termelése növekszik, úgy csökkennek a költségek, és ahogy csökkennek a költségek, úgy nő a kereslet, ami tovább növeli a termelést – és a költségek tovább csökkennek.

A napenergia előállításához szükséges erőforrások a szilíciumban gazdag homok, a napos helyek és az emberi leleményesség, és mindhárom bőségesen rendelkezésre áll. Az akkumulátorok és az elektrolízissel előállított üzemanyagok fokozatosan olcsóbbá válása segíthet a nehézipar, a légi közlekedés és a teherszállítás villamosításában.

A világ napelemeinek túlnyomó többsége, és az előállításukhoz szükséges tisztított szilícium szinte teljes mennyisége Kínából származik. Kína napenergia-ipara rendkívül versenyképes, erősen támogatott, és meghaladja a jelenlegi keresletet. Hosszú távon megbízhatóbb lesz egy olyan világ, amelyben több energiát állítanak elő a világ instabil vagy barátságtalan részeiből származó olaj és gáz nélkül. Amerika érezve ezt az aggodalmat, vámokat vetett ki a kínai napenergia-berendezésekre.

A napenergia-termelés körforgásának gyorsítása az olcsóbb energia jutalmával kecsegtet, ami a termelékenység növelésével kezdődik. Minden, amihez az emberek ma energiát használnak, kevesebbe fog kerülni. Az olcsó energia lehetővé teszi a víz tisztítását, sótalanítását, a mesterséges intelligencia gépezetének meghajtását, és otthonok, irodák hűtését a nyáron. A leglényegesebbek azonban azok a dolgok lesznek, amelyekre még senki sem gondolt, és amelyek az olcsóbb energia révén valósággá válhatnak.

A Nap az elkövetkező évtizedekben egy olyan világra süt majd le, ahol senkinek sem kell nélkülöznie az elektromosság áldásait, és ahol az energiához való hozzáférés az egész emberiséget inspirálni fogja.