Croissant: 2100 forint, nyereség: 500 forint – így keresik agyon magukat a budapesti luxuspékségek
Van az a lelkiállapot, amikor az ember kifizeti egy kétfogásos ebéd árát egy péksüteményért és egy kávéért. Ebben a lelkiállapotban nem fáj kifizetni 1500, 2000, esetleg 2500 forintot egyetlen croissant-ért, ami kívül ropogós, belül lágy, és dugig van tömve valami légies krémmel.
Bizonyos körökben évek óta állandó vicc tárgya az egyik budapesti luxuspékség tulajdonosa, aki egyszer az interneten hordta le az egyik, az árakra panaszkodó vendégét. Azóta kétféle ember létezik a Nagykörúton belül: az, aki szerint pofátlanul drágák a luxuspékségek, és az, aki szerint ez a normális árazás, az ilyen jó alapanyagok és az ilyen jó munka ennyibe kerül.
Egy piacgazdaságban természetesen mindennek annyi a „normális ára”, amennyiért megveszik az emberek. Vagyis ha emberek tömegei kifizetnek 1500 meg 2000 forintokat egy-egy péksüteményért, akkor igazán nem panaszkodhat senki, hogy ez így túl drága. A pofátlan szót persze nem lehet definiálni, hiszen egy piacgazdaságban nincs szabály, de még irányelv sem arra, hogy mekkora nyereség számít etikusnak, és mekkora pofátlannak. Főleg nem olyan termékeknél, amelyek senkinek nem számítanak létszükségletnek, alapból luxusfogyasztás igényét elégítik ki.
A cégeknek május végéig kellett feltölteniük 2023-as pénzügyi beszámolójukat. Ebből mindenkinél kigyűjtöttünk három adatot: az értékesítés nettó árbevételét, az üzemi eredményt és az adózott eredményt. Az üzemi eredmény osztva a nettó árbevétellel kiszámolt nyereségrátát nézve, a budapesti luxuspékségek többsége 20-30 százalékos nyereségességgel dolgozik.
De mit jelent ez egy süteményre lebontva? Vegyünk például egy képzeletbeli, 2100 forintos croissant-t. A vendéglátásban, helyszíni fogyasztás esetén 5 százalékos áfát számolnak fel, vagyis a 2100 forintból 100 forint megy rögtön az államnak, 2000 forint marad a pékségnél. Ennek a 2000 forintnak a 20-30 százaléka köt ki a vállalkozónál, ami 400-600 forintos nyereséget jelent egyetlen 2100 forintos croissant-on.
A nagyobb pékségláncok adataival összevetve látható, hogy ezek 7-11 százalékos nyereségrátával dolgoznak, míg a gyorsétteremláncok 7-9 százalékos nyereségrátát érnek el. A teljes ágazatokkal összehasonlítva a budapesti luxuspékségek messze a piaci átlag felett nyereségesek.
Miért tudnak mégis ilyen nyereségesek lenni a budapesti luxuspékségek, ha amúgy ilyen rossz időszakon van túl a vendéglátás? Az elméleti megfejtés az, hogy ez egy új piac, amelyen a kereslet egyelőre jóval nagyobb, mint a kínálat. A gyakorlati megfejtés az lehet, hogy az említett cégek a 2021-es energiaár-robbanás, majd a 2022-ben berobbanó élelmiszer-infláció miatt pánikszerűen kényszerültek áremelésre, amely szerencséjükre a vásárlóikat sem riasztotta el.
Tehát amikor valaki beleharap a 2100 forintos croissant-ba, nyugodtan gondolhat arra, hogy abból 500 forintot nyereségként zsebre fog tenni a pékség tulajdonosa. De közben arra is gondolhat, hogy néhány éven belül várhatóan sokkal kiélezettebb lesz ez a verseny, és elképzelhető, hogy a mostaninál olcsóbbak lesznek a luxuspékségek, így azok tulajdonosai is kevesebbet kereshetnek majd. Addig pedig mindenki élvezheti azt a fülledt mámort, amit a valóban rendkívül finom péksütemények elfogyasztása ad.
