Az értékpapírok tulajdonosainak több adót kell fizetniük
Kőbe vésték a kamatjövedelmekre tavaly még csak ideiglenesen kivetett plusz 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. A jelenleg is alkalmazott szabályokon nem változtattak, de augusztustól ezt már nem veszélyhelyzeti rendelet, hanem törvény alapján kell fizetni a befektetőknek például a bankbetétek kamata és a befektetési jegyek hozama után is.
Egy salátatörvény részeként számos más jogszabállyal együtt a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt is módosította az Országgyűlés. A június 18-án kihirdetett jogszabály a jelenleg alkalmazott szabályokon nem változtat, de a kamatjövedelmekre tavaly kivetett 13 százalékos szochót beemeli a törvénybe, ezáltal lényegében véglegesíti. Tavaly a hivatalos kommunikáció szerint ideiglenesen vezették be a szochót a szja-szerint kamatadó-köteles befektetési jövedelmekre, de az azóta eltelt több mint egy évben nyoma sem volt annak, hogy ezt valamikor majd meg akarnák szüntetni. A véglegesítést végül a parlament által a választások után elfogadott salátatörvény egyik passzusával hajtották végre, ami lényegében beemeli a törvénybe a veszélyhelyzeti szabályozást. Ez alapján július 31-ig még a veszélyhelyzeti rendelet alapján kell a kamatjövedelmekre 13 százalékos plusz adót fizetni a kamatadón túl, augusztus 1-től ugyanerre már a szocho-törvény alapján lesznek kötelesek a befektetők.
A szocho fizetésének 2023-ban bevezetett és most véglegessé váló kötelezettsége olyan befektetésekből származó jövedelmekre vonatkozik, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, és ez alapján kell utánuk 15 százalékos szja-t (kamatadót) fizetni. Vannak olyan befektetési jövedelmek, amelyek után már korábban is kellett fizetni szochót, esetükben az adózás megmaradt és most sem változik.
A most törvénybe iktatott szocho-fizetési kötelezettség a legnépszerűbb befektetési formák közül a bankbetétekre, a befektetési alapokra (kivéve az ingatlanalapokat) és a kötvényekre (kivéve az állampapírokat) vonatkozik. Az ezekre kapott kamatra, illetve az ezekből származó árfolyamnyereségre kell megfizetni a 13 százalékos szochót is.
Olyan befektetési jövedelmekre továbbra sem kell pluszban szochót fizetni, amelyek nem kamatjövedelemként adóznak vagy adókedvezményben részesülnek az szja-törvény szerint. Ilyen például az árfolyamnyereségként adózó, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, a tartós befektetési számlán lévő, illetve a biztosítási és nyugdíj-előtakarékossági kedvezményekkel támogatott befektetésekből származó jövedelem.
A szocho tavalyi kiterjesztésének célja a plusz költségvetési bevétel mellett főként az volt, hogy az állampapírok már addig is jelentős adózási versenyelőnyét tovább növelje más befektetési formákhoz képest. Ez most már tartóssá válik, ami azt eredményezi, hogy a teljesen adómentes lakossági állampapírok kamata 28 százalékos (15 százalékos kamatadó + 13 százalékos szocho) előnyből indul a legnépszerűbb többi befektetési lehetőség kamatához, hozamához képest.
Az új szabályozás értelmében a befektetési alapokra vonatkozóan is változások lépnek életbe, amelyek célja az átláthatóság és a befektetők érdekeinek védelme. A befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján kell kategorizálni, és az új rendszer meghatározza, hogy milyen eszközökkel rendelkezhetnek és azok mekkora részét tehetik ki az alap eszközértékének. Az alapoknak a választott típus nevét kötelező lesz feltüntetni az elnevezésben, ezzel segítve a befektetők tudatos döntéseit. Az új rendelkezések a zártkörű alapokat és belépési korlátos nyilvános ingatlanalapokat nem érintik.
A befektetési alapokon belül több kategória is érintett, például a részvényalapoknak minimum 8%-nyi állampapírt kell tartaniuk. Az új szabályok nem vonatkoznak a legalább 80%-ban külföldi eszközöket tartó alapokra, ami változásokat hozhat az alapok eszközallokációjában. A tőkevédett alapok esetében is tisztázásra került, hogy legfeljebb 80%-ig tarthatnak kötvényeket, beleértve az állampapírokat is, amelyek vonatkozásában a tőkevédelmet az állam garantálja.
A befektetési alapok piacának megreformálása mellett a tavaly nyári intézkedések sorsa még tisztázatlan maradt. Tavaly több intézkedést is hoztak, hogy az állampapírok felé tereljék a befektetési alapokat, de ezek a mostani rendeletmódosításnak ellentmondanak. A piaci források szerint a tavaly nyári előírásokat a mostani rendeletmódosítás váltotta volna fel, azonban erre vonatkozó utalás továbbra sincs a szövegben.
