Nagy bajba kerülhet a magyar sertésipar

A Kína által belebegtetett sertésexport-korlátozás hasonló csapást mérhet az uniós piacra, különösen Magyarországra, mint az egy évtizeddel ezelőtti orosz tilalom. Az Agrárszektor szerint a történelem ismételheti önmagát, és a korábbi orosz intézkedésekhez hasonlóan hatalmas készletek ragadhatnak be az EU-s exportőröknél, amelyek dömpingáron kerülhetnek többek között a keleti tagállamok piacaira, így Magyarországra is.

Az európai sertéságazatban kisebb pánikot okozott az a bejelentés, hogy Kína dömpingellenes vizsgálatot indít az uniós sertéshússal szemben. Az egy évig tartó vizsgálattól azért tartanak az uniós szereplők, mert attól félnek, hogy végül Kína korlátozná az európai sertéshús importját. Egy dán lobbicsoport arra szólította fel az Európai Uniót, hogy még július 4-e előtt találjanak megoldást a kialakuló helyzetre.

Kína kiemelt jelentőségű piac a sertéshús tekintetében, hiszen a hatalmas lakosság számára alapvető élelmiszer, és erős hagyományok kötődnek hozzá. Annak ellenére, hogy Kínának világviszonylatban a legnagyobb sertésállománya van, ez sem képes kielégíteni a belső igényeket. Tavaly az EU sertésexportja Kínába 1,1 millió tonna körüli volt a korábbi 1,5 millió tonna helyett, és idén az első negyedévben több mint 20 százalékos mérséklődés volt tapasztalható tavalyhoz képest.

Ha Kína tilalmat rendel el, akkor potenciálisan több mint 1 millió tonna "beragadó" sertéshúst kellene elhelyeznie elsősorban Spanyolországnak, Németországnak, Hollandiának és Dániának. Ez időszakos piaci zavart okozna; erős kihatással lenne a hús- és élőállat-árakra egyaránt. Ha bő 1 millió tonna sertéshús helyet keresne magának a piacon, akkor várható, hogy abból jelentős mennyiség jutna az EU országaiba is, köztük az árérzékeny keleti tagállamokat is ellephetné a várhatóan dömpingáron, rövid idő alatt nagy mennyiségben érkező sertéshús.

Ez a helyzet kísértetiesen emlékeztetne a tízes évek közepén kialakult helyzetre, amikor Oroszország afrikai sertéspestis litvániai megjelenésére hivatkozva, de valójában politikai okokból tiltotta be az uniós termékeket. Az orosz intézkedések közvetlen hatása a magyar agrárexportra nem volt jelentős, inkább azon vállalkozásokat érintette, akik kizárólag, vagy jelentős mértékben Oroszországba exportáltak. Nagyobb problémát okozott az unióban rekedt áru hirtelen megjelenése, amelynek árletörő hatása rövid idő alatt padlóra küldte a magyar sertéságazatot.

Az Európai Unió stratégiájában az orosz gáz blokkolása is figyelemre méltó előrelépés, miután Németország és Magyarország hetekig akadályozta a megállapodás megkötését. Az EU példátlan szankciókkal sújtja Oroszországot a jövedelmező gázágazat területén, ami súlyos százmilliókat vonhat ki Moszkva hadipénztárából. A büntetések nem érintik az EU-ba irányuló orosz folyékony földgáz (LNG) export nagy részét, ehelyett megtiltják az uniós kikötők számára, hogy az orosz cseppfolyósított földgázt a beérkezést követően tovább értékesítsék. Magyarország végül támogatta az LNG-tilalmat, miután biztosítékot kapott arra, hogy az orosz kivitelezésben épülő Paks II. atomerőmű bővítése nem kerül uniós szankció alá.