Globális felmelegedés: a tengeri szabályozás nem várt következményei

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által 2020-ban bevezetett szabályozás, amely a hajóüzemanyag kéntartalmának csökkentésére irányult, paradox módon hozzájárulhatott a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A Cnbc szerint a kén-dioxid kibocsátás csökkenése miatt keletkező aeroszolok mennyiségének visszaesése csökkentette a napfény visszaverődését, ami a felmelegedéshez járulhatott hozzá.

A szabályozás értelmében az üzemanyag kéntartalmát jelentősen, 3,5%-ról 0,5%-ra kellett csökkenteni, amit "az olajpiac történetének legnagyobb változásaként" emlegettek. Egy friss tanulmány szerint ez a lépés 80%-kal mérsékelte a kén-dioxid-kibocsátást, amely a Communications Earth & Environment folyóiratban jelent meg.

A kén-dioxid, amely szén vagy kőolaj elégetésekor keletkezik, vízgőzzel reagálva aeroszolokat hoz létre, amelyek hűtő hatásúak, mivel visszaverik a napfényt az űrbe. Az éghajlatkutatók szerint az aeroszolok hatása az éghajlatra összetett, és további kutatásokra van szükség a pontos hatások megértéséhez.

Jim Haywood, az Exeteri Egyetem légkörtudományi professzora három fő tényezőt említ, amelyek befolyásolják a globális hőmérsékletet: az El Nino időjárási jelenséget, egy vulkánkitörést, valamint az IMO hajózási szabályozását. Haywood szerint az aeroszolok és felhők kölcsönhatásait az éghajlati modellekben alábecsülhetik, ami gyorsító hatást kelthet.

Joel Hirschi, az Egyesült Királyság Nemzeti Oceanográfiai Központjának munkatársa szerint a kéntartalom csökkentése felgyorsíthatta a bolygó felmelegedését. Az ilyen nem várt következmények rávilágítanak arra, hogy a környezetvédelmi intézkedéseknek széleskörű hatásai lehetnek, és alaposan meg kell fontolni azokat a globális éghajlati rendszer összetettségének fényében.