A SPAR Magyarország helyzete és a kormánnyal folytatott tárgyalások

A SPAR Magyarország 2023-ban is veszteséges lett, a különadók hatására csökkentek a beruházások, és a cégvezetők szerint nem valószínű a kivonulás. A kormányzati nyomás ellenére a társaság vezetői párbeszédet és megoldást keresnek.

A SPAR Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója, Heiszler Gabriella szerint a cég 2023-ban is veszteséges lett, a pontos számokat azonban csak a május 31-i határidő után tudják közölni. A tavalyi 13 milliárd forintos veszteséget a közel 30 milliárd forintos különadó okozta, ami miatt a beruházások összege 22 milliárd forintra csökkent. A forgalom mennyiségét tekintve 4 százalékos csökkenést tapasztaltak, ami azonban kevesebb, mint az országos kiskereskedelmi átlagban mért 8 százalék. A SPAR éves forgalma először érte el a négyszámjegyű milliárdos szintet, 1023 milliárd forintot költöttek ott a vevők, ami 15 százalékos növekedést jelentett.

A cégvezetők nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy a kormány beperelte volna a SPAR-t. Heiszler Gabriella a kivonulásról szóló kérdésre úgy válaszolt, hogy ezt a tulajdonos dönti el, de szerinte nem tervezik a távozást Magyarországról. A saját márkás termékek iránti kereslet növekedett, ezek a cég teljes forgalmának egyharmadát jelentették. A franchise hálózat 13 százalékát, 134,5 milliárd forintot adta a vállalat forgalmának, és a bicskei Regnum Húsüzem majdnem 66 milliárd forint bevételt hozott.

Heiszler Gabriella beszámolt arról is, hogy a magyar kormány célja a kiskereskedelmi piacon a magyar részesedés növelése. A cégvezető elmondta, hogy a magyar Spart érintő céges átalakítások során az ingatlanok és a kereskedelmi operatív tevékenység külön társaságban kerültek, ami gazdasági szempontból nem feltétlenül racionális, de a tulajdonosok így érezték biztonságosabbnak.

A tárgyalásokról szólva Heiszler Gabriella elmondta, hogy a feszült helyzet rendezése érdekében tárgyaltak Nagy Márton gazdasági miniszterrel. A beszélgetést feszültnek írta le, de megnyugtatóan sikerült. A magyar kiskereskedelmi szabályozás ellen Brüsszelben benyújtott beadványukat a brüsszeli bizottság vizsgálni kezdte.

A cégvezetők hamarosan elérhetővé teszik a boltokban a saját márkás, 50 forintos visszaváltható egyutas palackokat. A logisztikai raktárakba már beérkeztek az első palackok, és a vásárlók 1-2 héten belül találkozhatnak ezekkel. Heiszler szerint egyértelműen nyereséges lenne a SPAR, ha nem kellene befizetnie az államkasszába a különadót, aminek összege 30 milliárd forintra rúg. Az adókörnyezet és a különadó arra kényszerítik őket, hogy végiggondolják, mire költenek.

A magyar kormány eleinte cáfolta a nyomásgyakorlást, később azonban több politikus is megfenyegette a Spart. Lázár János azt mondta, hogy a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett, míg Nagy Márton arról beszélt, behívatta a Spar vezetőjét, és figyelmeztette, hogy minden kijelentésnek következménye van. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig kijelentette, keresik a lehetőséget arra, hogy jogi úton vegyenek elégtételt az üzletláncon.

A VSquare hírlevele április elején arról írt, korábban az OTP-ben és a Molban érdekelt Rahimkulov-család, majd Tiborcz István is próbált kormányzati segítséggel részesedést szerezni a magyarországi Sparból. Ennek kapcsán a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt. azt nyilatkozta, sem a vállalat, sem Tiborcz nem tervez befektetni.

Április elején végül az Európai Bizottság valóban vizsgálni kezdte a magyar kiskereskedelmi különadó miatt benyújtott panaszt. A magyar Spar a konfliktusban eddig nem szólalt meg, a balhét Ausztriában, anyavállalati szinten kezelik.