Az izraeli-iráni konfliktus eszkalációjának öt tanulsága

Veszélyes héten vagyunk túl a Közel-Keleten, de úgy néz ki, hogy a legnagyobb félelmek nem igazolódtak be. Az izraeli-iráni konfliktus súlyos eszkalációval fenyegetett, ám az eddig lezajlott adok-kapok után talán mindkét ország lezártnak tekinti a három hete húzódó ügyet.

Miután április elsején Izrael csapást mért Irán damaszkuszi követségére, a két ország között adok-kapok alakult ki, ami egy szélesebb háború kirobbanásának veszélyével járt. Végül Izrael az április 14-ei iráni csapásra öt nappal később visszafogottan reagált, és egy Iszfahán melletti katonai létesítmény ellen indított dróntámadást. Ezzel, úgy tűnik, mindkét ország lezártnak tekinti az ügyet.

Most, hogy a legrosszabbat – egy, az Európai Unió és a NATO határaihoz közel zajló, a világgazdaságot magával rántani képes, hatalmas emberveszteséggel járó háború kirobbanását – sikerült elkerülni, érdemes hátralépnünk egyet, és megvizsgálni, mit is tanulhatunk az elmúlt napok eseményeiből. Az eszkalációs veszély ugyanis nem múlt el, a gázai válság árnyékában bármikor ismét a háború peremére kerülhetünk, viszont akkorra már tanulhatunk a most elkövetett hibákból.

1. Az Egyesült Államok nem tudja hatékonyan elrettenteni a rivális államokat

A magyar és európai biztonság számára az egyik legfontosabb tanulság, hogy a korábbi évtizedekkel ellentétben nem tudjuk rábízni magunkat az amerikai elrettentési képességre. A hidegháború után kialakulhatott a biztonságérzet, hogy Washingtonnal, az egyedül talpon maradt szuperhatalommal senki nem akar újat húzni. Ez a kép az afganisztáni és iraki fiaskó után, majd még határozottabban az egyre agresszívebb orosz külpolitika miatt is megkérdőjeleződött, majd az elmúlt hét eseményeivel tovább gyengült.

Washington az április 14-ei iráni támadás előtt mindent megpróbált megtenni, hogy megakadályozza Teherán fellépését. A hagyományos diplomáciai eszközök mellett az amerikai kormány hírszerzési információkat is megosztott a nyilvánossággal, jelezve, hogy tudnak mindenről, ami a másik országban történik. Azonban ez a stratégia sem Oroszországgal szemben 2022-ben, sem most Irán ellenében nem működött. Az amerikaiakról nem hiszi el sem Oroszország, sem Irán, és könnyen lehet, hogy Kína sem, hogy érdemben képes vagy hajlandó megbüntetni a fegyveres erőt használó államokat.

2. Sem az izraeli, sem az iráni kormány nem akar háborút

Szerencsére az elmúlt héten kiderült, hogy sem Teheránban, sem Jeruzsálemben nem akarnak háborúzni egymással. Mind az iráni, mind az izraeli vezetés kimérte a katonai akcióját, hogy jelezze, nem akar további eszkalációt. Április 14-én, az iráni rakétatámadást követően a pletykák szerint az izraeli háborús kabinet mérlegelte, hogy azonnali és komoly válaszcsapást mérjen Iránra, ettől azonban elálltak.

3. Sem Izraelben, sem Iránban nem tudják, mik a vetélkedés új szabályai

A 2010-es évek eleje óta kialakultak a rivalizáció szabályai, most azonban új játék kezdődött. Izrael az idén több vörös vonalat is átlépett Iránnal és szövetségeseivel szemben: 2024 elején Bejrútban bombáztak, április elsején pedig a damaszkuszi iráni konzulátust vették célba. Amikor a hadviselés és a rivalizálás szabályai megváltoznak, akkor egy ideig sem a külső szemlélők, sem a főszereplők nem tudják pontosan, hol húzódnak az új vonalak. Ezért a következő hónapokban ugyanúgy fennmarad a tévedés és az eszkaláció veszélye is.

4. Iránra érdemes több figyelmet fordítanunk

Az iráni biztonságpolitikai stratégia változik, és ez minket, európaiakat is közvetlenül érinthet. Teherán nemcsak Izrael megtámadásával húzott újat, de Ukrajna kapcsán is az agresszor oldalára állt. Az iráni vezetők azzal is fenyegettek, hogy átgondolhatják a nukleáris fegyverek kifejlesztésének tilalmára vonatkozó politikájukat. Európának nincs meg az a luxusa, hogy ne vegye komolyan az iráni kérdést, és nem tudjuk többé a fejünket a homokba dugni, és eljátszani, hogy Irán csak az Egyesült Államok vagy a közel-keleti országok problémája.

5. Amíg a gázai válság zajlik, semmi nem garantálja a racionális döntéseket

A gázai válság folyamatosan magában hordja az eszkaláció lehetőségét. Amíg nem sikerül valahogy lezárni a gázai válságot, addig nemcsak az eszkaláció lehetősége marad meg, de a radikalizáció és a nemzetközi terrorizmus potenciális erősödésének veszélye is. Jelenleg úgy tűnik, ma sem Izraelnek, sem a Hamásznak nincs más opciója, mint folytatni a harcot.