A műanyagszennyezés globális válsága

Naponta körülbelül kétezer kukásautónyi műanyagszemetet juttatunk el a vizeinkbe, ami súlyosan érinti a délkelet-ázsiai országokat, különösen Indonéziát, ahol a halászat helyett egyre több helyen állnak át a haltenyésztésre.

A világ évente 400 millió tonna műanyagszemétet termel, és bár számos erőfeszítés történik a helyzet javítására, csupán ennek a mennyiségnek a 9 százalékát hasznosítjuk újra. A maradék jelentős része a helyi szemétdombokon köt ki, vagy éppen a vízi ökoszisztémákba kerül, amelyeket naponta kétezer kukásautónyi mennyiségű hulladékkal terhelünk. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár 2023 júniusában hívta fel a figyelmet erre a drámai helyzetre.

A nyugati országok jelentős mennyiségű műanyaghulladékot exportálnak Délkelet-Ázsiába, különösen Indonéziába, ahol a Jáva szigetének nyugati partvidéke, egy népszerű turistacélpont, már most is a műanyagszemét miatt küzd. Indonézia maga is a világ második legnagyobb műanyagszemét-termelője, ami különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy a halászat kiemelten fontos az ország gazdasága és a lakosság életmódja szempontjából. A helyzet olyan súlyos, hogy egyes halászfalvak már a haltenyésztésre váltottak, hogy elkerüljék a tengeri szemétszennyezést.

A jövőben várható változások is ellentmondásosak. Indonézia szigorítani kívánja a műanyagszemét importjára vonatkozó szabályokat, és csak a teljesen újrahasznosítható hulladékokat fogadja majd be. Thaiföld 2025-től minden műanyagszemét-importot betilt, míg az Európai Unió 2026-tól megtiltja a plasztikszemét-kivitelt fejlődő országokba. Ez azonban arra ösztönzi az európai cégeket, hogy a határidő lejárta előtt még nagyobb mennyiségben szállítsanak hulladékot Délkelet-Ázsiába.

(A nyitóképen egy férfi látható, aki újrahasznosítható tárgyakat gyűjt eladásra a partra sodort műanyag és egyéb hulladékok között a Kedonganan strandon, Denpasar közelében, Indonézia üdülőszigetén, Balin, 2024. március 19-én.)