Ausztria és az orosz gázfüggőség
Decemberben Ausztria gázfogyasztásának 98 százalékát importálta Oroszországból, ami rekordértékűnek számít, és a jelenlegi helyzet alapján nem várható változás.
Ausztria energiaellátásának jelentős része az orosz gáztól függ, és ez a tendencia folytatódik. A gáz Ukrajnán keresztül érkezik az országba, de a szállítási szerződés idén lejárhat, ami további bizonytalanságot jelenthet. Az osztrák kormány korábban többször is kifejezte, hogy szeretné csökkenteni az orosz gáztól való függőségét, de az Arte riportja szerint eddig konkrét lépések híján maradtak az ígéretek. A jelentés szerint pedig lennének alternatív megoldások a függőség csökkentésére.
Ez a helyzet nem új keletű, hiszen az osztrák kormány már korábban is szembesült azzal a kihívással, hogy hogyan csökkentse az orosz energiahordozóktól való függőségét. Az Arte riportja rávilágít, hogy bár a probléma régóta ismert, a megoldások megvalósítása elmaradt.
A Telex és az Arte együttműködésének keretei között készült videóban bemutatott adatok azt sugallják, hogy Ausztria energiapolitikájának átalakítása elengedhetetlen lenne a jövőbeni kihívások kezeléséhez.
Az Európai Unió szintjén is folyamatosan kerülnek napirendre az orosz energiahordozók és nyersanyagok körüli aggályok. A legújabb fejlemények szerint az orosz Russian Copper Corporation (RCC) és több kínai fémipari vállalat vélhetően kijátssza az uniós vám- és szankciós rendszert, ami további nyomást gyakorolhat az EU-ra, hogy szigorítsa a szankciókat és a vámellenőrzéseket. Az Európai Bizottság válaszul új lépéseket és bírságok kiszabását tervezi azokra a cégekre, amelyek az új rézhuzalokat fémhulladéknak álcázva hozzák be az EU-ba.
A kereskedelmi csalások és a szankciók kijátszása nemcsak az energiaellátás, hanem az egész uniós gazdaság szempontjából is kritikus kérdések. Az ilyen típusú ügyek rávilágítanak arra, hogy az EU-nak folyamatosan ébernek kell lennie, és hatékony eszközöket kell alkalmaznia az ilyen jellegű kihívások kezelésére. Az orosz és kínai cégek által alkalmazott trükkök, mint például az új rézhuzalok fémhulladékként történő álcázása, komoly kihívást jelentenek az uniós szabályozók számára.
Ezzel párhuzamosan, Ukrajna is fontos szerepet játszik az orosz-ukrán konfliktusban, amely közvetett módon befolyásolhatja az energiaellátást is. Ukrajna sorozatgyártásba kezdte az orosz Lancet-drónról másolt, saját fejlesztésű páncéltörő robbanófejjel felszerelt pilóta nélküli repülőgépet, amelynek sorozatgyártása idén februárban indult, és amely 100 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Az ukrán hadiipar célja, hogy évente egymillió katonai drónt állítson elő, amelyek közül sok kifejezetten páncélozott katonai járművek semlegesítésére specializált. Az új technikai eszközt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megtekintette, és az ukránok várhatóan „több százat” fognak tudni legyártani minden hónapban.
