Elemzői reakciók a mai inflációs adatra

A dezinfláció megtorpant Magyarországon, a hivatalos mutató májusban visszatérhet a 4% feletti tartományba, ami a piaci szolgáltatások és az üzemanyagárak drágulásának köszönhető. Az infláció 14 hónap csökkenése után emelkedett, áprilisban 3,7%-ra nőtt a márciusi 3,6%-ról.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint a hazai headline index még mindig a 2-4%-os toleranciasávon belül van, de a célsávba való visszatérés átmeneti lehet. A bázishatások áprilisban még támogatóak voltak, de májustól emelkedhetnek az éves inflációs ráták.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő munkatársa úgy véli, hogy a KSH által közzétett adat megfelel a piaci várakozásoknak, és nem kell érdemi változást okoznia a forint árfolyamában. Az élelmiszerek drágulása havi alapon 0,3 százalék volt, ami 0,1 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő elemzője szerint a kedvező bázishatások kifutottak, és a havi bázisú inflációs adatok még mindig nem érik el a Covid előtti szezonalitási mintázatot. A jegybank a mostani adat fényében még csökkentheti az alapkamatot májusban, de az alapfolyamatoktól függően a lassítás is képbe kerülhet.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a márciusi 0,8 százalék után áprilisban is magas, 0,7 százalékos volt a havi infláció. A magas bázis miatt az éves bázisú maginflációs mutató lefelé csorgott, de az inflációs nagy kép összességében inkább kedvezőtlen.

Árokszállási Zoltán, az Equilor elemzője szerint a dezinflációs folyamat már áprilisban megtört, és májusban az éves inflációs index jelentősen 4% fölé emelkedhet. Továbbra is tartja előrejelzését, miszerint éves átlagban 4,1% lehet az idei inflációs ráta, és a 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése legkorábban 2025-ben várható.