Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Ebrahim Raiszi politikai karrierjét az iráni vallási és politikai berendezkedés iránti fundamentalista hozzáállás jellemezte. Az igazságszolgáltatás és a vallási elit ranglétráján keresztül emelkedett fel, hogy meghatározó konzervatív politikussá váljon, akit szinte mindenki Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető lehetséges utódjának tartott. Halálával politikai vákuum alakulhat ki a perzsa államban, amely újra felszínre hozhatja a társadalmi feszültségeket, miközben Raiszi regnálása alatt Irán még elszigeteltebbé vált a nemzetközi porondon. Az teheráni utódlás alapjaiban határozhatja meg, hogy mi lesz az Izraellel egyre kiélezettebbé váló viszonnyal, ami az egész Közel-Kelet jövőjét meghatározhatja. De halála még az ukrajnai háborúra is kihathat, mert kérdéssé válhat az orosz hadseregnek küldött fegyverszállítmányok jövője.
Ebrahim Raiszit, a keményvonalas és vallási szempontból konzervatív iráni elnököt, valamint Hoszein Amirabdollahián külügyminisztert és delegációjukat hétfőn reggel halottnak nyilvánították, miután helikopterük – amelyen más magas rangú tisztviselőkkel együtt utazott –, vasárnap lezuhant az ország Kelet-Azerbajdzsán nevű tartományában.
Raiszi, aki 63 éves volt, évtizedek óta megkerülhetetlen politikus volt Iránban, akit sokáig a legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah lehetséges utódjaként tartottak számon.
Teológus helyett fundamentalista vezető
Az 1960-ban az iráni Mesedben született Raiszi 15 évesen kezdett el tanulni a híres Kom vallási szemináriumban, ahol a kor több, elismert síita muzulmán tudósától is tanult, és hamarosan a vallási elit feltörekvő csillagává vált.
A húszas évei elején Raiszit sorra nevezték ki vidéki városok vezető ügyészévé, míg végül a fővárosba, Teheránba került, ahol helyettes főügyészként dolgozott.
1989-ben, Irán első legfelsőbb vezetőjének, Ruhollah Khomeini ajatollah halála után Raiszit Teherán főügyészévé nevezték ki, mivel az új vallási vezető, Khamenei ajatollah pártfogoltja lett.
Raiszi elnökségéhez Trump kellett
Raiszi választási veresége után a nemzetközi elemzők úgy látták, hogy az atomalku megkötésével Iránban a mérsékelt demokratikus erők válhatnak erősebbé.
Donald Trump már a 2016-os választási kampányában megígérte: elnökké választásakor semmissé teszi a megállapodást.
Végül 2018 májusában mondta fel az egyezséget, „borzalmas, egyoldalú megállapodásnak” nevezte azt.
Az Egyesült Államok kilépése után hiába maradtak az európai hatalmak a megállapodásban, az újra kivetett amerikai szankciók után fokozatosan életképtelenné vált az egyezség.
2020 januárjában Donald Trump akkori elnök parancsot adott az amerikai hadseregnek, hogy lőjjék ki Kászim Szulejmáni, az Iráni Forradalmi Gárda ezetőjének konvoját.
A Covid-19 világjárvány tovább rontott a helyzeten, a halálos áldozatok száma 2021 augusztusára meghaladta a 97 000-et.
Így már nem volt meglepetés, hogy 2021-ben Raiszi a szavazatok 62 százalékát szerezte meg az elnökválasztáson, de a részvételi arány alig érte el a 49 százalékot, ami az 1979-es forradalom óta a legalacsonyabb volt az ország történetében.
Raiszi a diplomáciában is radikális lett
Raiszi nemzetközi szinten sem riadt vissza a konfrontációtól és egyre feszültebb helyzetbe kormányozta Iránt.
Az elnök bejelentette, hogy Irán fokozza nukleáris programját, több uránt dúsít majd, mint amit az atomalku engedne.
Kereste a kapcsolatot más autoriter vezetőkkel: 2022-ben Oroszországgal kötött egyezményt, Vlagyimir Putyin elnök hadseregének Sahíd (angol átírásban: Shahed) típusú drónokat és lőszert is küldtek.
Most halálával kétségessé vált, hogy Irán folytatja-e az orosz hadsereg felfegyverzését.
A hatalmi vákuum, ami nemcsak Iránt fenyegeti
Halálával hatalmi vákuum keletkezett az iráni politikai intézményrendszerben, és még nem tudni, ki lesz az Iszlám Köztársaság következő legmagasabb rangú választott vezetője.
Ideiglenesen az alelnök, Mohszen Mokber lesz a vezető, de vélhetően a választásokon egy nála karakteresebb jelöltet állítanak majd a keményvonalas erők.
Raiszi hivatali idejét a 2022-ben Iránon végigsöprő kormányellenes tüntetések, valamint az Izrael és az Irán által támogatott Hamász terrorszervezet között jelenleg is zajló gázai háború uralta, amelynek során Irán Izrael elleni árnyékháborúja a felszínre tört. Az igazságszolgáltatás vezetőjeként Raiszi olyan reformokat hajtott végre, amelyek eredményeként csökkent a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt halálra ítélt és kivégzett személyek száma az országban, de továbbra is rendkívül magas volt a halálbüntetések száma. Donald Trump volt amerikai elnök 2019-ben szankciók alá helyezte az ország emberi jogi helyzete miatt. Kiemelt ügyként kezelte a nők öltözködésének szabályozását, ami miatt többször utcára vonultak az emberek, óriási demonstrációkat tartottak. Egyértelműen Izrael ellenes politikát folytatott, "Palesztina a muszlim világ legfontosabb kérdése" – fogalmazott nem sokkal halála előtt.
Az Egyesült Államok hivatalos részvétnyilvánítást küldött Iránnak Raiszi és delegációjának halála miatt, és kijelentette, hogy támogatni fogja az irániakat az emberi jogokért és alapvető szabadságjogaikért folytatott küzdelmükben. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerint Raiszi kezéhez sok vér tapad, és az Egyesült Államok felelősnek tartja őt az emberi jogok kirívó megsértéséért, valamint a Hamász támogatásáért, ami hozzásegítette a radikális iszlamista palesztin szervezetet az október 7-i Izrael elleni támadás kivitelezéséhez és 1200 izraeli lemészárlásához. Az amerikai kormány cáfolta azokat az állításokat, miszerint az Irán elleni amerikai szankciók közrejátszhattak a helikopter balesetében.