A magyarországi áremelkedések és a vásárlóerő csökkenése
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint Magyarországon a vendéglátóipari árak emelkedése kiugró, majdnem háromszorosa az Európai Unió átlagának, amit az RTL Híradója is megerősített. A jelentés szerint a vendéglátásban és a szálláshelyekben tapasztalható áremelkedés 23,8 százalékos, míg az élelmiszerek közül a keksz ára 37,8, a kenyéré pedig 35 százalékkal nőtt.
A magyar bérszínvonal az unió egyik legalacsonyabbja, miközben az élelmiszerárak már utolérték az uniós szintet, ami azt jelenti, hogy a fizetések vásárlóértéke csupán a tagállamok átlagának 67 százalékát éri el. Molnár László, a GKI elemzője szerint, bár a magyar fizetések növekedtek az elmúlt években, az ország még mindig az unió leszakadó részéhez tartozik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyarok kétharmada számára 2023-ban a fizetés kevesebbet ér, mint az előző évben, ami az unió legmagasabb inflációjának köszönhető. A GKI előrejelzése szerint a magyar fizetéseknek körülbelül két és fél évbe telhet, míg visszanyerik a vásárlóerejüket.
Az infláció csökkenése csak azt jelenti, hogy a tavaly nagyon megdrágult termékek most már lassabban drágulnak tovább. A fogyasztói árak az év első néhány hónapjában valóban a tavaly megszokott töredékével, éves alapon kevesebb, mint 4 százalékkal nőttek. Azonban a 14 hónapos csökkenő trendnek vége szakadt, és áprilisban már nagyobb volt az éves áremelkedés, mint márciusban.
A magyarországi bútorüzletekben az uniós tagállamok átlagának több mint kétszeresével, míg a ruhaboltokban közel kétszeresével nőttek az árak, ami tovább növeli a lakosság terheit. Emellett a péktermékek, mint a kenyér és az édesipari lisztes áruk – például különféle kekszek – ára 36-38 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy az ukrán gabonaimport újra növekedő pályára állása jelentősen csökkentette a termelői árakat.