Gazdaságélénkítő intézkedések, a kínai hitelfelvétel részletei és az uniós helyreállítási pénzek kérdése
A kormány kisvállalkozói- és családvédelmi akcióterveket készít a jövő évre, melyeket ősszel tárgyalnak, céljuk a gazdasági növekedés támogatása – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Reuters összefoglalója szerint a kormány 2025-ben, a 2026-os választások előtt készül gazdaságélénkítő lépésekre, mivel az idén és jövőre is lassabb lehet a gazdasági növekedés, mint korábban várták. A miniszter szerint a gazdasági növekedés idén 2,2-2,3%-os lehet, ami elmarad az Európai Bizottság és a kormány korábbi prognózisaitól.
Nagy Márton kiemelte, hogy ha javulnak az exportpiacok helyzete és ha a kormány elindítja a gazdasági akcióterveket, akkor a GDP-növekedés megközelítheti a 4% körüli szintet jövőre. A miniszter szerint szükség van kisvállalkozásokat és családokat célzó cselekvési tervekre, amelyek hozzájárulnak a gazdasági aktivitás élénküléséhez. Emellett bejelentette, hogy a légtérhasználati díjat várhatóan megduplázzák, és komoly változásokat terveznek a magyar légirányításnál, amelynek felügyelete augusztus 1-től a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alá fog tartozni.
A Portfolio által ismertetett információk szerint a nemzetgazdasági miniszter beszélt a 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről is, amely az állam finanszírozásába épül be, és elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre lesz felhasználva. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ha több magyar intézményi szereplő, mint bankok és biztosítók állampapírokat vásárolnak, akkor kevésbé lesz szükség a külföldi és lakossági vásárlókra, ami befolyásolhatja a lakossági állampapírok kondícióit is.
A miniszter rámutatott, hogy a kínai vállalatok magyarországi megjelenése és a kínai bankok aktivitása hatással van a magyar gazdaságra és az államadósság finanszírozására is. Az államadósság kezelésével kapcsolatban elmondta, hogy törekedni kell arra, hogy az adósság forintban és belföldön legyen, és hosszú távú legyen, miközben az önfinanszírozási képességet is növelik. Ebben szerepet játszanak a befektetési alapokra és a biztosítókra vonatkozó szabályok, valamint a bankrendszerre vonatkozó extraprofitról szóló szabályok is.
Nagy Márton szerint, ha a hazai intézményi szereplők nagyobb volumenben vásárolnak állampapírokat, akkor kevesebb papír kerül a külföldi szereplők és a lakosság felé, ami lehetővé teszi a kamatköltségek optimalizálását. Az államháztartás elsődleges egyenlege az idei évben egyensúlyt mutat, és a deficit csak a kamatkiadások miatt alakul ki. A miniszter jelezte, hogy jövőre a kamatkiadások jelentősen csökkenhetnek a GDP 3,4-3,5%-a körülre.
Az uniós helyreállítási program kapcsán Nagy Márton elmondta, hogy a programnak van egy 3,9 milliárd eurós hitel és egy 5,8+0,7 milliárd eurós támogatási része is, de úgy tűnik, hogy az unió politikai okok miatt elzárja Magyarországot ezektől a forrásoktól. A miniszter szerint a kormány továbbra is harcol a pénzekért, de "nagyon-nagyon kemény falakba ütközünk bele". A helyreállítási programban vállalt 27 féle szupermérföldkő teljesítésével kapcsolatban az utóbbi egy évben szinte semmi nem történt, és a kormány nem mutatja érdemi jelét annak, hogy akarná teljesíteni ezeket a feltételeket. Ha a kormány nem teljesíti a szükséges mérföldköveket, akkor Magyarország nem fog hozzájutni a helyreállítási forrásokhoz, és még az előlegként megkapott 0,92 milliárd eurót is vissza kell fizetnie.
