Egymilliárd eurós kínai hitelt vett fel a magyar állam

A magyar állam egymilliárd euró összegű devizahitelt vett fel kínai bankoktól, amelyet teljes egészében április 19-én le is hívott. A hitel három éves futamidejű, és 2027. április 19-ig kell visszafizetni. A kölcsön célja a központi költségvetés kiadásainak finanszírozása, többek között a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, valamint az energetikai területek fejlesztése.

A hitelt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A kötvénytartozásokat nem számolva ez a legmagasabb összegű hiteltartozás a magyar állam fennálló adósságai között.

A hitelfelvétel részletei, mint például a kamatozás mértéke, nem nyilvánosak, de a kamatozás változó. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt, és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel.

A hitelfelvétel érdekessége, hogy Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30%-os benchmark alatt van, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9% volt. Az Államadósság Kezelő Központ szerint az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50% feletti szintnél.

A hitelfelvétel mögötti indoklás hivatalos magyarázat nélkül is érthető, hiszen a kormánynak nagy szüksége van pénzre. A költségvetés helyzete nem kedvező, a megemelt hiánycél (GDP-arányosan 4,5%) is nehezen teljesíthető, és a kormány épp júliusban jelentett be 400 milliárd forint összegű adóemelést.

Az EU-s források elapadása is szerepet játszhat a hitelfelvételben. A kormány korábban úgy érvelt, hogy az uniós transzferek pótolhatóak Kínából származó forrásokkal. Nem kizárt, hogy a kínai devizahitel-felvétel is azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat betömje azt a lyukat, amit az EU-s források elakadása okozott.

Nagy Márton, a magyar gazdaságpolitikáért felelős miniszter, korábban utalt a kínai finanszírozás Magyarországon való növekedésére. Beszélt arról, hogy a kínai bankoknak a jelenléte Magyarországon a finanszírozás tekintetében növekszik, és hogy az MFB jelentős hitelkeretekkel rendelkezik kínai bankoktól. A tárcavezető korábban általánosságban beszélt a kínai finanszírozás Magyarországi növekedéséről egy sajtótájékoztatón, amelyen az elektromos autópiac támogatásáról beszélt, de akkor még nem említette, hogy a magyar állam bármilyen formában hitelt vett fel kínai bankoktól.

A hitelfelvételről a kormányzat nem tett bejelentést, és a hitel részletei, mint például a törlesztés ütemezése, nem ismertek, így az sem világos, hogy pontosan mennyit kell majd visszafizetnie a magyar államnak. A magyar állam adóssága már februárban 133 milliárd euró volt, és ezt fejelte meg 0,6 százalékkal a kínai hitel. A kormányzat igyekezett átcsoportosítani a tartozásait, hogy hiteleket inkább belföldön, a lakosságot állampapír vásárlására ösztönözve, és kevésbé külföldről szerezze be, ezért a kínai hitelfelvétel ellentmondásos lépésnek tűnhet.

Ez a hitel nem kötődik a kínai forrásokból épülő, szakértők szerint 979 év alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonalhoz, amelyre a magyar állam másik tételként jelenlegi árfolyamon 820 millió eurót vett fel, szintén a Kínai Eximbanktól.

A hitelfelvétel pontos célja továbbra is homályban marad, annak ellenére, hogy a magyar állam 3,1 milliárd euróért megvette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, és az egész évre tervezett költségvetési hiányt a kormány már az első negyedév végére elérte, júniusban további 108 milliárdos hiányt regisztrált.