Dunavölgyi Erzsébet, az ALS-ben szenvedő beteg elhunyt

54 éves korában meghalt Dunavölgyi Erzsébet, aki az eutanázia legalizálásáért folytatott küzdelem résztvevője volt, Karsai Dániel alkotmányjogász sorstársa.

Dunavölgyi Erzsébet, az óvodapedagógus, 2022 augusztusában szembesült azzal, hogy egészségügyi problémái vannak, amikor egy testnevelési órán nem tudott lábujjhegyre állni. "Az ember ilyenkor nem arra gondol, hogy halálos beteg" – nyilatkozta korábban. Több mint harminc orvosnál járt, míg végül a ritka betegségek osztályán az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) diagnózisát kapta.

Másfél hónappal ezelőtt került hospice ellátásba, ahol állapota folyamatosan romlott. Oxigénre akarták tenni, és szondán keresztül táplálni, de ő ezeket nem fogadta el. Élete végén már csak feküdni tudott, beszélni és nyelni is nehezére esett. Lánya szerint az utolsó napjaiban már nem akart tovább élni, és látszott rajta, hogy feladta a küzdelmet.

Dunavölgyi Erzsébet hétfőn hunyt el egy budapesti kórház palliatív osztályán. A hírt a nő lánya erősítette meg.

Erzsébet és egy 63 éves ALS-beteg, valamint egy szklerózis multiplexszel élő házaspár is csatlakozott Karsai Dánielhez, aki az eutanázia legalizálásáért indított pert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Dunavölgyi Erzsébet perét most lánya folytatja.

Az ALS egy gyógyíthatatlan betegség, amely előrehaladtával a légzési funkciók megszűnnek, és a betegség mentális képességeket nem érinti. Az átlagos túlélési idő 2–5 év között van. A betegség során a központi idegrendszer mozgató idegsejtjeinek pusztulása következtében az akaratlagos izmok fokozatosan elgyengülnek, majd végül el is sorvadnak, miközben a szellemi funkciók hibátlanul működnek tovább. A betegség kiváltó oka nem ismert és nem gyógyítható.

Karsai Dániel, aki szintén ALS-ben szenved, 2022 augusztusában szembesült a halálos diagnózissal, és tavaly szeptemberben bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma miatt, amit alapvető emberi jogok sérelmének tart. Népszavazást is kezdeményezett a kérdésben, de először a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította kezdeményezését. Ezzel párhuzamosan harcot hirdetett az eutanáziához való jogért. Az alkotmányjogász legutóbb nyílt levelet írt Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, amelyben arra kérte, hogy tegyen nyilvános nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kegyelemben részesíti-e azokat a magyar állampolgárokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek, és emiatt elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek vannak kitéve. Sulyok Tamás meglátogatta Karsait otthonában és biztosította arról, hogy emberileg mellette áll, de később megtagadta a halálos beteg kérését.

Petícióval küzdött az eutanáziáért

Dunavölgyi Erzsébet korábban petíciót is indított Karsai Dániel támogatásával, amelynek célja az volt, hogy „a magyar törvényhozók tegyék lehetővé, hogy a tiszta tudatú, de orvosilag igazolt gyógyíthatatlan beteg, aki betegsége miatt testi-lelki gyötrődésben, mások támogatására szorultan, méltatlan helyzetben vegetál – amennyiben úgy határoz –, legyen a másvilágra segíthető, orvos vagy önkeze segítségével, a szükséges szerek biztosításával”. Az asszony a betegségével kapcsolatos rendkívüli nehézségekről is beszélt, hangsúlyozva, hogy az ALS nem egy olyan megbetegedés, ami holnapra gyógyszerrel kezelhető, és hogy szeretné, ha lenne lehetőség méltósággal befejezni az életét. Dunavölgyi Erzsébetet családja mellett számos politikus is gyászolja.