Brüsszelben kerül megrendezésre az uniós miniszterek informális csúcstalálkozója
Az Európai Unió külügyi és védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg, amely döntés mögött Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása áll.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell bejelentette, hogy az uniós tagországok külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg. A döntés hátterében Orbán Viktor miniszterelnöknek az a lépése áll, hogy a hónap elején uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az ukrajnai helyzetről.
Borrell szerint az Európai Unió minden tagországának joga van megválasztani külpolitikáját, de lojálisan kell igazodniuk a közös külpolitikai állásponthoz, amit a magyar miniszterelnök nem tett meg. Az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójának szünetében Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere "hatalmas, összehangolt", "sokszor hazugságokra épülő" támadásról beszélt, amely Orbán Viktor "békemissziója" ellen indult.
Szijjártó Péter a Facebookon közzétett videójában gyerekes bosszúnak nevezte a döntést, és úgy vélekedett, hogy a vita színvonala talán óvodás szintű. Josep Borrell a hagyományoktól eltérően jelentette be, hogy az informális találkozót nem az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét ellátó országban, vagyis Magyarországon rendezik meg, hanem Brüsszelben.
A Tanács informális üléseit általában a soros elnökség országában tartják, de több tagállam minisztere bojkottálták vagy bojkottálni tervezték az informális találkozókat Magyarország féléves elnöksége alatt. Korábban többek között Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti állam is jelezte, hogy kihagyják ezeket az eseményeket.
Josep Borrell hangsúlyozta, hogy az Európai Unió békét akar Ukrajnában, és a tartós, igazságos béke érdekében garantálni kell az ország szuverenitását, valamint felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények elkövetőit. Borrell szerint egy olyan béketerv, amely nem veszi figyelembe Ukrajna szuverenitását és nem írja elő a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, csak Putyint szolgálja, és nem hoz igazi békét.
Az uniós külügyminiszterek találkozóján Szijjártó Péter külügyminiszter arra kérte az Európai Uniót, hogy lépjen fel Ukrajnával szemben, miután Kijev részleges tilalmat vezetett be az orosz olajexportra, ami veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát. Budapest szerint ez az intézkedés alapvetően veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és elfogadhatatlan lépés egy olyan országtól, amely az EU tagja akar lenni. Magyarország és Szlovákia, amelyeket szintén érint a tilalom, megkezdte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a jogi lépések előkészítése érdekében.
Ukrajna azzal érvel, hogy az orosz invázió után több mint két évvel egyszerűen csak megpróbálja megfojtani Oroszország egyik legfontosabb bevételi forrását. Az ország energiaügyi minisztériuma nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A szankciók heves reakciót váltottak ki Robert Fico szlovák miniszterelnökből is, aki kijelentette, hogy Szlovákia nem kíván az ukrán-orosz kapcsolatok túsza lenni, és a tilalom jelentős mértékben csökkentené az ország olajellátását.
Isaac Levy, a Centre for Research on Energy and Clean Air elemzője szerint Magyarország nem élt a türelmi idővel, amit az EU adott a függőség csökkentésére, és 2021 óta több mint 50 százalékkal növelte az orosz olaj importját ezen a vezetéken keresztül. Levy szerint előre kellett volna látniuk, hogy az EU meg akarja szüntetni a mentességet, és erre tervezniük kellett volna, mert ez valódi kockázatot jelent az energiabiztonságukra nézve.
Magyarország külügyminisztériuma és az Európai Bizottság nem válaszolt a POLITICO megkeresésére. Szlovákia gazdasági minisztériuma nem kívánt nyilatkozni.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolni fogja Ukrajnának az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd forintos fegyverszállítási ellentételezés kifizetését mindaddig, amíg Kijev nem teszi újra lehetővé a Lukoil zavartalan kőolajszállítását Ukrajnán keresztül Magyarországra. A külügyminiszter szerint ez a lépés szükséges, mivel az ukrán intézkedés veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását. Szijjártó azt is hozzátette, hogy a MOL-lal dolgoznak azon, hogy milyen jogi technikai megoldások szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítsák az ország energiaellátását, ha az ukránok nem lépnek. A külügyminiszter az ATV Híradónak adott nyilatkozatában kritizálta az EU-t és Josep Borrellt, mondván, hogy Európa háborúpárti politikusai frusztráltságukat adták ki magukból, amiért nem tudták elviselni, hogy a magyar miniszterelnök békemissziót hajtott végre.
