Kétszázmilliós rekordbüntetés a BKK-nak, Karácsony Gergely bírósághoz fordul

A Közbeszerzési Döntőbizottság 200 millió forintos büntetéssel sújtotta a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) egy 2023-as busztender törvénysértő megvalósítása miatt. A döntőbizottság megsemmisítette a problémás tendert, és a bírságot a BKK-nak 15 napon belül kell befizetnie.

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a BKK több ponton is megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt, amikor 2023-ban buszbeszerzést bonyolított le. Az eljárás során a BKK által feladott részvételi felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat a döntőbizottság érvénytelennek nyilvánította, és az összes ajánlatkérői döntést megsemmisítette.

A büntetés mértéke rekordnak számít, és a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A BKK-nak a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell elutalnia a bírságot a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

Vitézy Dávid, a választáson alulmaradt főpolgármester-jelölt, közösségi oldalán reagált a büntetésre. Kritikájában kiemelte, hogy a BKK vezetőségének nem jár jutalom egy ilyen súlyos és egyértelműen a vezetőség hibájából eredő bírság után. Vitézy felhívta a figyelmet arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester éppen a büntetés kiszabása előtti napon, vasárnap 11 millió forintos prémiumot ítélt oda Waltner Katalinnak, a BKK vezérigazgatójának a 2023-as munkájáért.

A prémium kiosztása különösen kényes időzítésű, tekintettel arra, hogy a BKK vezérigazgatója a járatritkítás bejelentése után kiszivárgott információk szerint hálaadási pulykához hasonlította a BKK utasait. Vitézy Dávid felszólította Karácsony Gergelyt, hogy módosítsa a döntését és vonja vissza a prémiumot.

Karácsony Gergely főpolgármester a bírság kapcsán közölte, hogy bírósághoz fordulnak, mivel úgy vélik, a döntés megalapozatlan. A főpolgármester szerint kivételes eset Magyarországon, hogy nem a drágább ajánlat nyer, és emlékeztetett arra, hogy a Lánchíd felújítása kapcsán is kapott egy abszurd bírságot a BKK, amit a bíróság semmisített meg.

Karácsony Gergely korábban jelentős összegeket osztott szét prémiumként a városvezetők között, ahol a közszolgáltató cégek vezetői 11 millió forint fölötti összeget, míg a város marketingügynökségének vezetője is 8 millió fölötti összeget kapott. Összesen heten részesültek 10 millió forint feletti összegekben, a legkisebb kiosztott prémium pedig 2 232 000 forint volt. A főpolgármester szerint a budapesti közszolgáltató cégek vezetői és dolgozói emberfeletti erőfeszítésekkel biztosították, hogy a folyamatos kormányzati elvonások és kivéreztetés ellenére a közösségi közlekedés, a szemétszállítás vagy a távhőellátás folyamatosan működjön.

A Közbeszerzési Hatóság döntőbizottsága azt vizsgálta, hogy a BKK megsértette-e a Kbt. 28. § (1) bekezdését, a Kbt. 50. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 87. § (1) bekezdés második mondatát azzal, hogy a részvételi felhívásban nem rögzítette pontosan és egyértelműen a szállítási határidőket, valamint nem határozta meg egyértelműen a „gyártói vagy szállítói nyilatkozat” adattartalmát, ehelyett azt rögzítette, hogy a „vonatkozó részletes ajánlatkérői elvárások az ajánlattételi felhívásban kerülnek specifikálásra”.

A hatóság megállapította, hogy sem a BKK által közétett részvételi felhívásban, sem a főbb szerződéses feltételekről szóló dokumentumokban nem szerepel a szerződés hatálybalépésének időpontja, a járművek szállítási, rendelkezésre bocsátásának határideje semmilyen módon nem került meghatározásra. Ez azért lenne fontos, hogy a gazdasági szereplők képesek legyenek fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni, illetve eldönthessék, hogy egyáltalán kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani.

A hatóság szerint törvénysértő, hogy a BKK nem határozta meg, „hogy az egyébként különösen jelentős értékű járműpark biztosítását igénylő szolgáltatás megkezdésére a részvételre jelentkezők mikortól számíthatnak”. A jogsértés miatt sérült az esélyegyenlőség és verseny tisztasága.

A Közbeszerzési Hatóság szerint bírság összegének megállapításakor figyelembe vették a közbeszerzési eljárás becsült értékét is (nagyjából 90,9 milliárd forint), és a kiszabott bírság még így is jóval alatta maradt a kiszabható maximum értéknek. A hatóság hangsúlyozta, hogy „nem talált arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt”.