Új élet a laboratóriumban, sötét üstökösök a Föld körül és mohák a Marson

Magyar tudósok vezetésével nemzetközi kutatócsoport kísérletet indított, hogy kémiai molekulákból életet hozzanak létre, miközben a Michigani Egyetem kutatói szerint a Földet sötét üstökösök is körülvehetik, amelyek hozzájárulhattak a víz ősi Földre való érkezéséhez. Ezenfelül, egy új kutatás szerint a mohák is képesek lehetnek a Marson való életre, ami új távlatokat nyithat a bolygó kolonizálásában.

Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja és nemzetközi kutatótársai hat év alatt kémiai molekulákból szeretnének életet létrehozni a laboratóriumban a MiniLife projekt keretében. A kutatás alapját Gánti Tibor magyar kémikus több mint fél évszázados elmélete képezi, amely az élethez szükséges három összetevőt írja le: anyagcserét, információtárolást és határfelületet. A cél egy olyan „élő minimálrendszer” létrehozása, amely képes saját magából újabb példányokat létrehozni.

Az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatást biztosított a hatéves projekt számára. Szathmáry és kutatótársai a kémiai hálózatokat generáló algoritmusok segítségével kísérleteznek, hogy a számítógépben létrehozott kémiai rendszerekben megfigyeljék az élet kialakulásához szükséges folyamatokat.

Ezzel párhuzamosan, a ScienceAlert szerint a Michigani Egyetem kutatói sötét üstökösök létezésére hívták fel a figyelmet, amelyek a Föld közelében találhatók és akár a víz forrásai is lehetnek. A Föld-közeli objektumok mintegy 60 százaléka lehet ilyen sötét üstökös, amelyek nincs látható kómája vagy csóvája, de nem csak gravitációs gyorsulást tapasztalnak. A kutatók szimulációk segítségével azt is megállapították, hogy ezek az égitestek valószínűleg a fő aszteroidaövből érkeztek.

A kutatások új dimenziót nyernek a Kínai Tudományos Akadémia friss eredményeivel, amelyek szerint a mohák képesek lehetnek a Marson is életben maradni. A mohák a Földön is képesek voltak a legkopárabb sziklákat termékeny talajjá átváltoztatni, és a kutatók szerint ez a genetikai bátorság a Mars kolonizálására is felhasználható lehet. A bolygókörnyezet-szimulációs létesítményben (PASF) végzett laboratóriumi tesztek során a mohák jól tűrték a szélsőséges kiszáradást és a hosszan tartó fagyasztást, ami arra utal, hogy képesek lehetnek a Mars extrém körülményei között is életben maradni.

Mindkét kutatás hozzájárulhat az élet eredetének megértéséhez. A laboratóriumban létrehozott élet, a sötét üstökösök tanulmányozása és a mohák Marsra való alkalmazkodásának vizsgálata új megvilágításba helyezheti, hogyan jöhetett létre az élet a Földön, és miként jelent meg a víz az ősi Földön, valamint hogyan lehetne más bolygókat is benépesíteni.