A Kreml két forgatókönyve az Egyesült Államokra

Donald Trump vagy Joe Biden? Egyszerűnek tűnhet a válasz, hogy melyikőjük győzelmének örülne jobban Oroszország, de a helyzet korántsem ilyen egyértelmű. Moszkva mérlegeli az előnyöket és a hátrányokat.

Idén februárban Vlagyimir Putyin orosz államfőt megkérdezték, hogy melyik amerikai elnökkel működne együtt szívesebben, és ő Joe Bident, a jelenlegi elnököt nevezte meg, mint tapasztaltabb és kiszámíthatóbb vezetőt, de hozzátette, hogy bármelyik amerikai vezetővel képes együtt dolgozni, aki az amerikai nép bizalmát élvezi. Putyin megjegyzéseit sokan csak „trollkodásnak” tekintették, tekintettel arra, hogy Oroszországot hosszú évek óta vádolják az amerikai politikába való beavatkozással, és 2016-ban Donald Trump megválasztásának elősegítésével.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy televíziós műsorban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államokban az elnök elleni merényletkísérletek kezdenek normává válni.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint nehéz megválaszolni, hogy a Kreml számára melyik amerikai elnökválasztási forgatókönyv lenne előnyösebb. Putyin korábbi nyilatkozatait, miszerint Biden győzelmének örülne, sokan Trump felé tett gesztusként értékelték, figyelembe véve a republikánus elnökjelölt és a Kreml közötti jó kapcsolatot.

Az előnyök és hátrányok mérlegelése

Kosztur András emlékeztetett arra, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok felmondta több fontos fegyverzet-ellenőrzési szerződést, mint például az INF-szerződést és a nyitott égbolt szerződést, és veszélybe került az Új START-szerződés is. Azonban a Biden-adminisztráció alatt meghosszabbították az Új START-szerződést, és bár az ukrajnai háború miatt minden ilyen megállapodás zárójelbe került, látható, hogy Trump idején sem csak a közeledés jellemezte a két ország kapcsolatait.

A kutató szerint Trump határozottabb és kérlelhetetlenebb partner lehet, mint a Biden-adminisztráció, ami előnyös lehet Oroszország számára, mivel lehetőséget adhat egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumra.

Ukrajna kérdése

Kosztur András úgy véli, hogy Trump megválasztása esetén az első hónapokban enyhülés és óvatos puhatolózás várható, amiből akár tényleges megállapodások is születhetnek. Egy jövőbeli Trump-adminisztráció is szeretné elkerülni, hogy az ukrajnai szerepvállalásuk Joe Biden afganisztáni kudarcához hasonló képsorokkal érjen véget.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Trump kompromisszumokra nyitottabb lehet, mint Biden, és Donald Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance többször is élesen felszólalt az Ukrajnának nyújtandó támogatások ellen.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024. július 11-én. Fotó: Valeriy Sharifulin / BRICS-RUSSIA2 / Reuters)

Az EU és Magyarország viszonya

Az Európai Parlament 63 képviselője levélben fordult az uniós intézmények vezetőihez, felszólítva őket, hogy tegyenek meg mindent Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztése érdekében. Azt állítják, hogy Orbán Viktor jelentős károkat okozott az EU-nak azzal, hogy kihasználta és visszaélt elnöki szerepével, és szándékosan azt a benyomást keltette, hogy az egész Európai Uniót képviseli, miközben Oroszországban és Kínában tárgyalt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke levélben válaszolt Orbán Viktornak, hangsúlyozva, hogy az EU Tanács soros elnökségének nincs szerepe az Unió nemzetközi színtéren való képviseletében, és nem kapott megbízatást az Európai Tanácstól arra, hogy az Unió nevében fellépjen. Michel nyomatékosan figyelmeztette a magyar miniszterelnököt, hogy az EU Ukrajnával kapcsolatos álláspontját az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács konszenzussal fogadta el, és legutóbb júniusban erősítette meg, támogatva Ukrajnát, ameddig csak szükséges. A belga politikus visszautasította azt a vádat, hogy az EU háborúpárti politikát folytat, hangsúlyozva, hogy Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat, amely jogosan védekezik, és az Unió következetesen igyekszik széles nemzetközi támogatást összehozni az átfogó, igazságos és tartós béke érdekében. Michel hozzátéve, hogy a béke felé vezető legközvetlenebb út az, ha Oroszország minden haderejét kivonja Ukrajnából, és tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és az ENSZ Alapokmányát.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar európai uniós elnökséget átvéve "huszáros" lépésekkel indított, és "békemissziónak" nevezett elgondolásával, amely az orosz–ukrán háború békés rendezését célozza, már komoly tárgyalásokat eredményezett, és bizonyos célokat már el is ért. Az általa vállalt közvetítői szerep és a stratégiai kommunikáció alkalmazása révén Orbán Viktor a nemzetközi politikában is jelentős befolyást gyakorol, és a hatalomgyakorlás ezen formája a hadtudományokból eredő gondolkodásmódot tükrözi. Az ilyen típusú kommunikáció célja a meggyőzés és a befolyásolás, amelyek a hatalomgyakorlás évezredekre visszanyúló formái közé tartoznak. Orbán Viktor és csapata a célcsoportok tüzetes ismeretével, az időzítés jelentőségével, a tettekkel való kommunikációval és a hitelesség megőrzésével kívánja elérni a stratégiai célokat. Az Európai Bizottság szóvivője hivatalosan is bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon, és biztosi kollégium sem fog Budapestre utazni, ezt a magyar elnökséget indító eseményekkel indokolta.