Az Európai Bizottság vízumrendszerre vonatkozó javaslatai és Von der Leyen botránya
Az Európai Unió belügyi biztosa, Ylva Johansson bejelentette, hogy júliusban változtatásokat terveznek az EU vízumrendszerében, amelyek célja az illegális migráció és a határ menti összecsapások kezelése, ezzel megelőzve a magyar EU-elnökség tervezett belügyi vitáját a migrációs kérdésekről.
Az Európai Bizottság által előkészített módosítások lehetővé tennék, hogy az EU tagállamai felfüggesszék bizonyos vízumjogosultságokat azoknak az országoknak, amelyek nem fogadják vissza állampolgáraikat. A vízumkódex 25a. cikke alapján ez hozzájárulna az illegális migráció visszaszorításához. A Bizottság továbbá 150 millió eurós pályázati felhívást is tervez közzétenni az EU határőrizeti kapacitásának megerősítésére.
A javasolt változtatásokat azonban nem fogadták kitörő örömmel minden oldalról. A nem kormányzati szervezetek és a baloldali politikai erők bírálták azokat, mondván, hogy az EU migránsok határainak elérésének megakadályozására irányuló erőfeszítései, mint például a Tunéziával és Egyiptommal való partnershipségek, problematikusak.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki július 18-i plenáris szavazás előtt törekszik újraválasztására, igyekszik támogatást szerezni a politikai spektrum minden oldaláról, beleértve a migrációellenes jobboldalt is. Von der Leyen a Zöldek és az ECR konzervatív frakciójának támogatására is számít.
A vízumrendszerrel kapcsolatos javaslatok mellett Von der Leyen vezetésével egy másik botrány is napvilágot látott. Az Európai Unió Bírósága szerint az Európai Bizottság nem biztosított megfelelő hozzáférést a Covid-19 vakcinaszerződésekhez, és szabálytalanságokat állapított meg a dokumentumok szerkesztésére vonatkozó indoklásban. Az ügyet a Zöldek képviselőcsoportja hozta fel, akik hozzáférést kértek a szerződésekhez. Az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított, amit a bíróság részben szabálytalannak ítélt.
Ez az ítélet egy nappal azelőtt született, hogy Von der Leyen sorsdöntő szavazásra készült az Európai Parlamentben, ahol 361 képviselő támogatását kell megszereznie az újraválasztáshoz. A botrány előzménye, hogy a Bizottság 2,4 milliárd euró értékben vásárolt vakcinákat a Pfizerrel, és további 900 millió adag megvásárlására vonatkozó opcióval tárgyalt. A tárgyalások során nem volt teljesen átlátható a folyamat, és a New York Times riportja szerint Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti kommunikáció részletei nem voltak nyilvánosak. Az Európai Ombudsman vizsgálatot indított, és hivatali visszásságot állapított meg a kommunikáció kezelése során.
A vakcinaszerződések átláthatóságának hiánya miatt a törvényhozók több mint 20 parlamenti megkereséssel kérték az ügy tisztázását. Az Európai Parlament elnöki konferenciája elutasította a Pfizer képviselőinek belépésének megtiltását az EP-be, és Stella Kyriakides egészségügyi biztos a Parlament COVID-19 különbizottsága előtt ragaszkodott ahhoz, hogy Von der Leyen nem vett részt a vakcinaszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokban. Az EU bírósága szerint a Bizottság érvelése, miszerint a kártérítésről szóló részek sértenék a gyártók üzleti érdekeit, nem volt kellően megindokolt. A Bizottság közleményében tudomásul vette a Bíróság döntését, és kiemelte, hogy a lehető legszélesebb hozzáférést biztosította a dokumentumokhoz, valamint az Európai Parlament képviselőit teljes körűen tájékoztatta a koronavírus-vakcinák szerződéseivel kapcsolatban, de hozzátette, hogy fellebbezhet az ítélet ellen. Két hónapja van az elmarasztalt testületnek fellebezni az ítélet ellen, egyelőre mérlegelik a döntést.
