Dráguló lakhatás és a fizetőképesség Magyarországon

Magyarországon a lakásárak és bérleti díjak emelkedése jelentősen rontja a lakosság fizetőképességét, különösen Budapesten, ahol egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához 11 évnyi átlagfizetés szükséges, ami az Európai Unió egyik legkevésbé megfizethető fővárosává teszi a magyar fővárost.

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által összeállított fizetőképességi index szerint 2024 második negyedévében 5,7 százalékkal tovább emelkedett a mutató, bár ez a dinamika elmaradt az előző negyedév ritmusától. A lakásárak és bérleti díjak az utóbbi időszakban csökkenő tendenciát mutattak, azonban a háztartások jobb fizetőképességére reagálva újra emelkedésnek indulhatnak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2023 végére az éves nominális lakásár-növekedés országosan 5,8 százalékra gyorsult, míg reálértékben 1,8 százalékos csökkenés történt. A használt lakások ára a negyedik negyedévben 2,6 százalékkal, az új lakások ára pedig 11,5 százalékkal emelkedett éves szinten.

Az Európai Unióban az elmúlt másfél évben a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáshitelek törlesztőrészletei is növekedtek, ami jelentősebb hatást fejtett ki, mint magyar viszonylatban. Míg az EU egyes országaiban az árak jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, Magyarországon nem volt ilyen mértékű változás. A kamatok növekedése legjobban azokat az országokat érintette, ahol jelentősebb a bérleti piac szerepe, például Németországban és Luxemburgban, ahol az árak 2022-höz képest 13, illetve 16 százalékkal csökkentek.

2023-ban a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, de még így is 11 évnyi átlagjövedelemre volt szükség egy 75 négyzetméteres, átlagos árú budapesti lakás megvásárlásához. Az Eurostat adatai szerint a 2015-ben 100 forintba kerülő ingatlan egységár ma 287 forintért vásárolható meg.

A magas ingatlanárak jelentős hatással vannak a lakosság fizetőképességére, mivel növelik a lakásvásárláshoz szükséges tőkét és a havi törlesztőrészleteket, így csökkentik a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet. A fiatalabb generációkat és az alacsonyabb jövedelmű csoportokat ez különösen érzékenyen érinti, számukra a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik. A magas ingatlanárak emellett növelhetik a bérleti díjakat is, ami tovább terheli a lakhatási költségeket és csökkenti a háztartások fogyasztási és megtakarítási lehetőségeit.

Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) egy összetett mutató, amely a magyar háztartások fizetőképességének alakulását vizsgálja. Amennyiben az index értéke nő, úgy feltételezhető, hogy a lakossági jövedelmi helyzet is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek. Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese szerint a lakhatás kérdése erősen befolyásolja a háztartások fizetőképességét, és a jövedelem növekedése, valamint a lakhatási struktúra megváltoztatása oldhatja meg a problémát.